lepjunk.hu

Alternatív terápiák kritikus szemmel*

A Rainman's Home 2. Autismusforumán Therapie, Behandlung, Intervention (Terápia, kezelés, beavatkozás) alcímmel 2007. október 12-én Bécsben elhangzott előadás összefoglalása.

(Megjelent az Esőember 2008. - XII. évfolyam, 1. számában)


Az előadó, dr. Suchodoletz1 előadása elején röviden összegezte az eddig széles körben ismert és elfogadott módszereket és azok hatékonyságát. Az autista zavarok eddig legismertebb terápiái a következő nagyobb egységekben foglalhatók össze:

Ezek hátránya, hogy időigényesek (azaz relatív lassan mutatkoznak a siker jelei), hosszú a kezelések időtartama, fárasztóak (mind a gyermektől, mind a szülőktől jelentős kitartást, fáradságot igényelnek), ugyanakkor gyógyulást nem ígérnek, nem is várható el tőlük. Ezért gyakran éri kritika ezeket a módszereket: hogy tüneti kezelések csupán, hiányoznak az egységesen meghatározott szempontok, az objektív akadályokat figyelmen kívül hagyják, valamint a gyermekek egyfajta idomítását jelentik. Kézenfekvő a kérdés, van-e igény más, nem konvencionális, kiegészítő kezelési megközelítések iránt, amelyeket alternatív terápiáknak nevezünk. Ez utóbbi gyűjtőfogalom, amely az autizmus-spektrum-zavarait és ennek okait illetően teljesen eltérő és tudományosan nem igazolt koncepciókból kiinduló módszerek sokaságát foglalja magában.

Vajon érdemes-e alternatív terápiát alkalmazni?

Egy 2000-ben készült felmérés szerint (Kahrs et al. 2000) a megkérdezett 1685 felnőtt 75%-a válaszolta, hogy ha a biztosító által támogatott volna, igénybe venné az alternatív eljárások valamelyikét. Viszont csupán 43%-uknak volt ezzel kapcsolatos tapasztalatuk (a krónikus betegeknél ez a szám 60% volt). Ez utóbbiak 90%-a állította, hogy másnak is ajánlaná a kezelést. Mindez azt mutatja, hogy igen nagyok az elvárások ezekkel a módszerekkel szemben.

Ugyancsak 2000-ben készült egy kérdőíves, anonim felmérés, a krónikus betegségekben szenvedő gyermekek körében. 252 szülő (a megkérdezettek 56%-a) küldte vissza a kérdőívet. A "milyen gyakori az alternatív terápia igénybevétele ebben a betegcsoportban" kérdésre válaszolók 37%-a nem vette igénybe és nem is igényli, 10%-a eddig nem vett részt, de igényelné, míg a megkérdezettek 53%-a részt vesz az alternatív terápia valamelyik formájában. (Bode et al. 2000).

Az autizmus kezelésében az alábbi fő alternatív eljárások ismertek:

Dr. Suchodoletz a pszichikai alapfunkciók tréningjére tért ki részletesebben. Az alapfunkciók, mint emlékeztetett, az auditív, vizuális, kinesztetikus, motorikus "részegységek", amelyek mind részt vesznek a kommunikációban, továbbá az agyféltekék koordinációja, de sok minden más is ide tartozik. Visszatérve az auditív terápiákra: Alfred A. Tomatis2 kifejlesztett egy különleges metódust olyan betegek részére, akik tanulási rendellenességekkel vagy viselkedési problémákkal küzdenek. A terápia lényege az un. elektronikus fül alkalmazása, amelynek segítségével a kevésbé vagy rosszul érzékelt frekvenciákat felerősítik, ezáltal az akusztikus érzékelést (= a hallást) normalizálják. E hallásterápia alkalmazásakor pl. felerősítik a magas frekvenciákat, ami által az agy energia ellátása fokozódik, továbbá ez mintegy akusztikus visszavezetés az anyaméhben tapasztalt hangélményekhez. A terápiának sok más variációját kifejlesztették (hallástréning, audiovokális-integratív tréning, AIT, Fast For Word, Hochton-Training, Schalltherapie stb.). Ezen un. auditiv tréningek javallatai igen széles területet érintenek gyerekeknél, felnőtteknél egyaránt, de egyértelmű, hogy nem autizmusspecifikus terápiáról van szó.

A vizuális terápiák közül az Irlen terápiát, a motoros fejlődési zavar kezelésére pedig az Ayres terápiát említette az előadó. Az első módszer abból indul ki, hogy az autizmus egyik oka a szem túlérzékenysége bizonyos színekre (Skotopic sensitivity syndrom), ezért különböző színes szemüveg, illetve kontaktlencse hordását javasolják, mivel ezek kiszűrik a "káros" színeket. Jean Ayres szenzoros integrációja nálunk is ismert.

Az agyféltekék koordinációjára is kifejlesztettek módszereket, mint a dichotréner (dichotikus aszimmetrák javítására), laterális tréning (auditív hemiszféra = agyfélteke koordinciós tréning), edukinesztetika - melyekre idő hiányában nem tért ki részletesen. Megjegyezte, hogy autista gyermekek maguk is fejlődnek ugyanúgy, mint nem autista kortársaik. Hivatkozott Delacato3 ezen a téren kifejtett munkásságának megállapításaira.

A nem konvencionális kommunikációs módszerek közé tartozik a támogatott kommunikáció (Facilitated Communication, FC), és a PECS (Picture Exchange Communication System).

A testorientált terápiás módszerek közül ismert:

További terápiás eljárások:

Alternatív gyógyszeres kezelések:

Folytatás: Az alternatív módszerek értékelése

Az összefoglalást készítette: Kocsisné Borics Mária, Kocsis Alajos


Jegyzetek:

1Előadó: dr. Waldemar von Suchodoletz egyetemi tanár - Klinik für Kinder- und Jugendpsychiatrie, Psychosomatik und Psychotherapie Ludwig-Maximilians-Universität, München.

2 Dr. Tomatis szerint a fül alap funkciója, hogy segítse az agy kifejlődését a születés előtti időszakban. A közvetlen hanghatások ellenére - anyai szívhangok, emésztés, anyagcsere - a magzat már 4 hónappal a születés előtt képes érzékelni a külső hanghatásokat is. Ez éppúgy szükséges a fejlődéshez, mint a táplálék.
Bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/Alfred Tomatis.

3 Carl H. Delacato: Miért "más" az autista gyermek, 47. ill. 63. oldal.

4 Esőember 1999. III. évfolyam, 4. szám: A Bánffy-módszer,  ill. 2004. VIII. évfolyam, 1. szám: Mire jó a craniosacral?


Lásd még: Esély az érzékek normalizálására illetve Alternatív című cikkeket

Ajánlott irodalom: Simon Singh-Edzard Ernst: Trükk vagy terápia - Kereszttűzben az alternatív gyógyászat

Egy érdekes cikk a mágnesesség élettani hatásáról: Rejtélyes delej


2010-03-02 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés