lepjunk.hu

Márai Sándor: Önmagamról

Márai Sándor Füves könyvének utolsó, 202-ik gondolata, amely ide kívánkozik. Annyira magával ragadott az írónak ez a néhány sora, hogy német barátaim kedvéért ezt lefordítottam anyanyelvükre - ezzel némi sikert aratva  náluk és felkeltve érdeklődésüket az író egyéb német nyelven is megjelent művei iránt.

A Füves könyv volt talán az első rés, amely megnyitotta a kaput az addig eltitkolt, elhazudott emigráns magyar irodalom beáramlása előtt. Azóta számos Márai művet ismerhettünk meg, melyek jelentős részét magam is elolvastam. Remélem, Önök is örömmel forgatják, olvassák a 20-ik század egyik legjelentősebb magyar írójának alkotásait. (Alajos)

A Füves Könyvet első, 1943-as kiadása alapján a Helikon kiadó 1977-ben jelentette meg újból.


Önmagamról

Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.

Über mich

Auch mit meinem letzten Atemzug bedanke ich bei dem Schicksal, daß ich ein Mensch gewesen bin, und ein Funke des Verstandes auch in meiner verborgenen Seele leuchtete. Ich habe die Liebe,  Bruchteile der Wahrheit, die Sehnsüchte und Enttäuschungen kennengelernt. Ich habe auf der Erde gelebt und habe mich langsam erheitert. Eines Tages sterbe ich: und auch das ist wunderbarer Weise ordnungsgemäß und einfach! Konnte mit mir etwas Anderes, Besseres, Hervorragenderes geschehen? Nein, konnte es nicht. Ich habe das meiste, das Hervorragendste erlebt: das menschliche Schicksal. Anderes und Besseres konnte mir nicht geschehen. (Kocsis Alajos fordítása)


2010-03-02 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés