lepjunk.hu

Christopher Stevens / Nicole Stevens: Egy kisfiú

Christopher Stevens / Nicole Stevens: Egy kisfiú

Elöljáróban annyit: a könyv arról szól, amit mi szülők mindannyian – ha részleteiben eltérően is, de összességében ugyanúgy átélünk/átéltünk, és még sokan át fognak élni. A könyv a kétségek, a remény, a szembesülés, a józan mérlegelés, de egyúttal az elfogadó, végtelen szeretet könyve. Nem a beletörődésé természetesen! Ahogy a szerzők is jellemzik: „nem szenvedések emlékirata” és részben „a szülőség felderítetlen dzsungelének feltárásává vált”.

GABO kiadó 2009


De amit mégis szerettek volna, és minden autistát nevelő, főként kezdő szülő szeretne, és amit átadhatnánk gyermekükkel együtt az óvónőnek, tanítónak, nevelőnek, stb. (a felsorolás tetszés szerint kiegészíthető):

„Bárcsak lenne hozzá használati utasításunk – sóhajtottam, amikor bekötöttük Davidet az autóülésbe – ’David: Használati útmutató’. Amelyben háromdimenziós képek mutatják, hogy az agynak mely részei hiányoznak. A hibaelhárító kézikönyv tárgymutatójában pedig fel lehetne lapozni az előzmények nélküli üvöltést, és egy egész fejezetnyi kórmeghatározás állna rendelkezésünkre... Ez az a könyv, amelynek a fiúval együtt kellett volna érkeznie.”

(Javaslatom: Ellen Notbohn könyve - Tíz dolog - ezt addig is nagyszerűen megteszi!)

A diagnózisra várva és az akaratlanul felmerülő kérdések, a szorongás, amit mindnyájan megismertünk annak idején – de reménykedtünk:

„Most derül ki az igazság fiunk fogyatékosságáról: Meg fog nősülni valaha is? Képes lesz dolgozni? El fogja tudni látni magát? Összes reményünk az orvos diagnózisán csüngött.”

Aztán elkezdődik a felfedezőút: Mi is hát ez az autizmus? Mit kell tennünk ettől a naptól kezdve? Egyre másra jönnek a felismerések. Például gyermekünk képzeletkárosodásának felismerése:

„Tudtuk, hogy David soha nem tanulhat meg hozzánk hasonlóan gondolkodni, ezért nekünk kellett megpróbálnunk megérteni, mi zajlik a fejében.”

Megdöbbentem, mikor ráakadtam egy „macskaságra”, amiről persze jó volna megkérdezni Dását. Mert David természetesen nem játszott bátyjával:

„...Eszébe sem jutott a bátyját utánozni. Képzeljünk el egy családot, amely elviszi a macskáját a tengerpartra, és amikor a gyerekek sárkányt eregetnek, a macska tartja a kötelet, és a homokvár építésénél vödrökben hozza a homokot. Nevetséges ötlet. (Szerintem Dása is annak tartaná. Alajos.) Még ha embernek képzelné magát a macska, akkor sem akarna beszállni az emberek játékaiba. David nem is gyanította, hogy ő ember, és semmi sem csábította James utánzására.”

S a felfedezőút folytatódik, melynek során megismerjük az angol ellátórendszert, átismételhetjük az autizmus történetét, a fáradságos és kétségekkel teli kutatást terápiák, megfelelő intézmények után, és megerősítést kaphatunk, hogy csak mi, szülők dönthetjük el felelősséggel, mi jó saját gyermekünknek.

Végül: Szívszorító volt, hogy egy édesapa szavakba öntött érzésein, gondolatain keresztül élhettem át ismét mindazt, amit apaként jómagam is megéltem, tapasztaltam. Köszönöm Christopher!  De köszönettel és csodálattal tartozom Nickynek is bátorságáért és minden áldozatért, amivel összetartotta a családot, még ha az ő alakja csak állandó, biztos háttérként jelenik is meg a könyvben.

Egyedül nem megy!

(Alajos)

Egy szülőtárs pedig így ír az Egy kisfiú elolvasása után könyvajánlójában:

"Ez a könyv Davidről, egy angyali kisfiúról szól – de szólhatna bármelyikünk gyermekéről – aki tornádóként teszi tönkre környezetét, mert autista.

A könyvet a szülők írták, így első kézből olvashatjuk a történetet, hogyan éltek, éreztek ebben a nem könnyű helyzetben.

Ebben a könyvben minden benne van, amit mindannyian átéltünk, átélünk autista gyermekünkkel.

Annyira kifejező ez a könyv, hogy nyugodtan oda lehet adni azoknak, akik értetlenül állnak gyermekünk viselkedése láttán: 'Tessék, itt van, ezt olvasd el, és utána beszélgethetünk arról, mi zavar Téged!'

Nagyon megkapó az apuka szerepvállalása, ahogyan autista fiával foglalkozik és az anyuka terhein enyhít. (Ez azért elég ritka, de előfordul.*)

Érdemes elolvasni! Érdemes ajándékba adni! Nekem nagy élmény volt az elolvasása."

Tóth Zsuzsanna

Megrendelhető: http://www.gabo.hu/

(*Ezért ajánlanám elolvasásra Mark Haddon könyvét: A kutya különös esete... - Alajos)


2010-03-01 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés