lepjunk.hu

Ellen Notbohn: Tíz dolog

Ellen Notbohn: Tíz dolog

 - amit minden autizmussal élő gyermek szeretné, ha tudnál

„Nem tagadom, hosszú út áll még azelőtt, aki most teszi meg az első lépéseket az autizmus világában. Hosszú, ismeretlen útra pedig sohasem indulunk útikönyv nélkül. Ez a könyv iránytű lehet olyan kereszteződésekben, ahová valószínűleg meg fogtok érkezni, de a könyv segítségével könnyebb lesz tájékozódni. Az út kevésbé lesz ismeretlen, így kevésbé lesz ijesztő.” - írja a Szerző.
AOSZ / Geobook 2009 - 1. kiadás ISBN 978 963 88590


  A szerző előszavából:

...az írás a gyermek hangján szólal meg, pontosan azon a hangon, ami egyáltalán nem hallik ki az autizmus körül csapott, egyre erősödő lármából. Ez termékeny, befogadó lárma. De lehet-e bármi ironikusabb annál, mint hogy tudjuk, épp a lárma tárgyát képzők nem tudják kifejezni és képviselni magukat? Több, hasonló cikkel találkoztam: tíz dolog, amit a tanárok tudatnának a szülőkkel, vagy amit az anyák osztanának meg a tanárokkal, vagy amit egy autizmus spektrumzavarral élő gyermek apjának tudnia kell. Azt kérdeztem magamtól: ’de ki fog kiállni a gyerekért?’
’Te’ - válaszoltam.”

A szenzoros érzékelés hiányosságairól: 

„...itt az autizmus egy alapigazsága:
Nem számít, hogy nem provokálták, nem számít, hogy véletlenszerű a felbukkanása, de egy-egy viselkedés soha nem magától jön.”

Az autista gyermek – de egyúttal a szülők képességeiről:

„Kérlek, ne felejtsd el, hogy a ’nem akarom csinálni’ (úgy döntök, hogy nem), és a ’nem tudom megcsinálni’ (nem vagyok képes rá), nem ugyanaz!

Egy párbeszéd tanulsága. A szerző, mint édesanya és fia, Bryce kapcsolatáról:

„ – Bryce?
 –  Igen? – Egyáltalán nem félálomban suttog.
– Te választottál engem?
A nagy csendben azt gondolom, elaludt. Aztán, bár a szeme csukva, világosan hallom:
 – Igen, anya.

 ...Hajlandó voltam elhinni, hogy tényleg Bryce választott engem anyjának, és ez megerősítette elszántságomat, hogy megfeleljek neki. Elképzelhetetlenül erős gondolat volt, hogy valahogyan az idők végtelenjén át hitt benne, hogy énvagyok alkalmas erre a feladatra. Ha ez igaz, akkor egymás iránti hitünk végtelen körökben folytatódik.”

Valóban, a könyv beavat abba, hogyan viszonyuljunk az autizmussal élő gyermekekhez, és megértésükkel hogyan tegyük könnyebbé az ő, és saját életünket egyaránt.

(A)


2010-02-28 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés