lepjunk.hu

A Magyar Köztársaság Alaptörvénye

A Magyar Köztársaság Alaptörvénye

Magyarország Alaptörvénye

(2011. április 25.)


Az új Alkotmányról

Alábbiakban igyekeztem összegyűjteni mindazokat az alapvető alkotmányos jogokat, melyek az általános emberi jogokon kívül kifejezetten a fogyatékosokat, rokkantakat, betegeket, illetve gyermekeket továbbá az esélyegyenlőséget és szociális biztonságot érintik.

Idézetek

Magyarország (2011. április 25-én kelt és 2012. január 1-én hatályba lépett) Alaptörvényéből

NEMZETI HITVALLÁS

...

Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.
...
...Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételei.
...
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
...
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.
...
Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.
...

ALAPVETÉS

A) cikk

HAZÁNK neve Magyarország.

B) cikk

(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
(2) Magyarország államformája köztársaság.
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

...

L) cikk

(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját.
(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.
(3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.

...

O) cikk

Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.

P) cikk

A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen honos növény- és állatfajok, valamint kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedék számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

...
T) cikk

...
(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
...

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG
I. cikk

(1)    AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelessége.
(2)    Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.

...

II. cikk

Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.


III. cikk

(1)    Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.
(2)    Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
(3)    Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyed másolása.

...
XV. cikk

(1)    A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2)    Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzet vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
(3)    A nők és férfiak egyenjogúak.
(4)    Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.
(5)    Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.

XVI. cikk

(1)    Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
(2)    A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
(3)    A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.
(4)    A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.

...
XIX. cikk

(1)    Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
(2)    Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3)    Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.

...
...
XXIII. cikk

...
(6)    Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. ...

...

XXV. cikk

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.

XXVI. cikk

Az állam – működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.

...
XXX. cikk

(1)    Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételnek megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.
(2)    A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.

...

Az új Alaptörvény, 2012. január 1-én lépett hatályba.

Az Alaptörvény 4. - 2013. február 8-án  az Országgyűlés által megszavazott - T/9929 módosítása


A régi 1949. XX., az új Alaptörévénnyel hatályát vesztett Alkotmány néhány, számunkra annak idején fontosnak tartott paragrafusa:

Az 1949. XX., Alkotmány 64.§-sa:

A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.

Az 1949. XX., Alkotmány 70. §-ából

70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.

70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.

(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.

(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.

(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.

70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

A 70/D. paragrafussal kapcsolatos állásfoglalást lásd: Válasz az ombudsmantól


Egyéb hatályos jogszabályok.

illetve Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban (Tanulmány)


2013-03-18 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés