lepjunk.hu

METODIKAI MEGFONTOLÁSAINK ÖSSZEFOGLALÁSA

Az alábbi pontok rövid áttekintést nyújtanak arról, milyen megfontolásokat kell figyelembe vennünk az autista gyerekekkel folytatott pedagógiai munkánk és a koncepciók kidolgozása során. Ezek természetesen más pedagógiai munkára is érvényesek.


Minden a módszeren múlik

Ami az autista gyerekeknél életbevágó, az más speciális igényű gyerekeknél is segít. Az autista gyerekek a legfinomabb pedagógiai mutatók. Reakcióikkal azonnal megmutatják, mikor tértünk le a helyes pedagógiai útról. Törekednünk kell rá, hogy minden érzékükkel tanuljanak. A szemléletesség elősegíti a tudás elsajátítását. Az autista gyerekek fejleszthetők, de nagyon keskeny az az út, ami előttük áll. Megkövetelni annyit tesz, mint fejleszteni, de nem szabad őket túlterhelni.

Minden a pedagóguson múlik

Autista gyerekekkel csak akkor érhetünk el sikereket, ha igazán akarjuk ezt a munkát. „Senkinek sem muszáj” (Lessing: A bölcs Náthán). A professzionalizmus ismérvei a metodikai biztonság és a sokoldalúság. A legfőbb cél az individualizálás. Megnézni, hol tart egy gyerek a fejlődésben, és onnan folytatni a fejlesztését. „Minden gyerek egyforma”. Ez a legigazságtalanabb hozzáállás, amit egy pedagógus magáénak vallhat. „Minden gyerek más.” Ezért minden gyerekkel másképp is kell bánni. Ahhoz, hogy másokat meg tudjunk érteni, meg kell tanulnunk az ô szemükkel látni. A perspektívaváltás képességét ki kell magunkban fejleszteni.  A sikeres pedagógus szilárd, kiegyensúlyozott egyéniség, két lábbal áll a földön, és kész új dolgokat kipróbálni és sok mindent lehetségesnek tartani. Ki kell fejleszteni a „pedagógiai tapintat”-ot a herbarti* értelemben, és az elméletet és a gyakorlatot össze kell tudni kapcsolni. „A gyakorlat elmélet nélkül linkség”. Akinek viszont csak az elmélet számít, nem vonatkoztatja azt a gyakorlatra, az sarlatán.

Minden a tudáson múlik

Az autizmus egy észlelési zavar. Az autisták másképp látnak, gondolkoznak, éreznek és hallanak, mint mi. Egyetlen érzékükkel sem rendelkeznek 100%-ig. A süketek látnak, a vakok hallanak, de az autisták nem tudják hiányosságaikat a klasszikus értelemben kompenzálni. Az autista élet speciális aspektusainak ismerete a megfelelő pedagógiai koncepció kidolgozásának elengedhetetlen feltétele. Tekintetbe kell azonban venni, hogy nincs abszolút tudás. Hogy ezt tudjuk, s mégis törekszünk rá, az magyarázza, mit jelent az a mondat, hogy „Az út maga a cél.”.

Minden a pedagógiai rendszeren múlik

A pedagógiai tevékenység komplex rendszerekben és egészekben történik. Ha a pedagógus tudatosan megváltoztatja saját hozzáállását, apránként megváltoztatja a módszereit, alkalmazkodik a tanulási környezethez, végül tanítványát is meg tudja változtatni. Mindenki csak önmagát képes közvetlenül megváltoztatni. Káoszelméleti kutatások igazolják, hogy a másik félre csak közvetve tudunk hatni (az ú. n. strukturális összekapcsolás által). A káoszelméleti megfontolások mellett a pedagógiai konstruktivizmus elméleteit is figyelembe kell vennünk. Ezek azt írják le, mennyire meghatároz minden embert a belső „szerkezete”. Mivel nem lehetséges ezt közvetlenül megváltoztatni, speciális aspektusait és egyéni jegyeit kell tekintetbe vennünk a pedagógiai megfontolásainkban.

Minden néhány speciális aspektuson múlik

Az autisták félnek az újtól. Nehézségeik vannak a kezdet és a végmegtalálásával. Vegyük figyelembe az időtényezőt. Adjunk és hagyjunk elég időt! A világos struktúrák biztonságot teremtenek: strukturált tanítás és tanulás Az autisták nem tanulnak maguktól.

Minden a könnyedségen múlik

Nem sikerül mindig minden! Ez mindenkire vonatkozik, a pedagógusra is. Minden embernek joga van hibákat elkövetni. Minden lépés, amit a jó irányba teszünk, helyes. Az autisták autisták maradnak – de fogyatékosságuk mértékét tudjuk befolyásolni.

Minden a megítélésen múlik

Az autista gyerekeket gyakran igazságtalanul ítélik meg. Ahhoz például, hogy ugyanazt a jegyet megkapják, mint mások, sokkal többet kell teljesíteniük. A teljesítményüket gyakran nem is veszik észre. Ne legyünk restek, figyelmet fordítani arra, hogy a teljesítményeket egyéni és adekvát módon várjuk. Látszólag apró lépések a nagyobb nyitottság, önállóság és érdeklődőbb viselkedés irányába rendkívül figyelemre méltóak az autizmussal összefüggésben.

Minden a megfelelő célokon múlik

Ne várjunk pedagógiai csodát! Különben nagyot csalódhatunk. Sok kicsi lépéssel is elérhetünk egy nagy célt. Az út ehhez a célhoz egy lépcsőhöz hasonlítható. Ismerjük fel az egyes lépcsőfokokat, a részcélokat. Alakítsuk ezeket úgy, hogy elérhetőek legyenek. Aki gyorsabban akar magasra jutni, ne akadályozzuk meg benne.

„Aki túl keveset ad, az tolvaj, aki túl sokat, az gyilkos!” (Ruth Cohn*)

Vissza a STRUKTURÁL TANÍTÁS ÉS TANULÁS PEDAGÓGIAI MODELL tartalomjegyzékéhez


Jegyzetek:

*Herbart, Johann Friedrich (Oldenburg, 1776. május 4. – Göttingen, 1841. augusztus 14.) német filozófus, neveléstudós, pedagógus. A neveléstudomány tudományos megalapozója a 19. században. A század közepén kialakult Herbart-i pedagógiai iskola (herbartizmus) névadója. Elmélete a pszichológia-tudomány történetére is hatást gyakorolt.

* Cohn, Ruth Charlotte (1912 – 2010) pszichológus, a Themenzentrierten Interaktion (TZI) modell megalkotója. Lásd még: https://de.wikipedia.org/wiki/Ruth-Cohn-Institut


2019-10-18 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés