lepjunk.hu

A secretin sem csodaszer II.

Az Esőember legutóbbi számában ezzel a címmel ismertettük a legújabban felbukkant gyógymódot, amely egy magyar orvos, dr. Horváth Károly nevéhez fűződik. Horváth doktor nemrégiben Budapesten járt, ahol előadást tarott a secretin-terápiáról.

(Megjelent az Esőember 1999. III. évfolyam 3. számában)


Egyik internetes társunk értesítése tette lehetővé hogy, meghallgassam a II. sz. Gyermekklinikán Horváth Károly doktor előadását. Nem tudhatom ki volt ott, úgy gondoltam, beszámolok róla, hátha valaki nem tudott részt venni az érdekeltek közül, már csak azért is, mert a közönség úgy tűnt, zömmel kollégákból, leginkább a klinika, illetve az egyetem dolgozóiból állt.

Horváth doktor - elmondása szerint - erről a klinikáról ment el tíz éve Baltimore-ba, ahol az ottani egyetemen dolgozik, mint gasztroenterológus. Előadásában először felvázolta, hogy mi is az az autizmus. Azután beszélt a jelenleg fellelhető elméletekről, amelyek a betegség kialakulását próbálják magyarázni. Újdonság, amiről itthon még nem hallottunk, nem volt benne.

Ezután ismertette dióhéjban azokat a kísérleteket, amelyeket a ma már híressé vált cikkében leírt. Beszámolt arról, hogy eddig két csoport autista gyereket kezelt secretinnel: egy 50 fős csoportot nyílt kísérletben (ahol mindenki tudta, mit kap), jelenleg pedig folyik egy placebókontrollal végzett vak kísérlet is, 30 gyereken. (Nem kell megijedni, az első három hónapban nem közlik, mit kaptak a gyerekek. Ezt csak Horváth doktor tudja, de nem mondja meg, sem a szülőknek, sem a pszichológusnak, azután mindenki igazán secretint kap). Elmondása szerint a vak szónak nem sok jelentősége van, mert a hatás látható, hogy úgy mondjam: szabad szemmel.

A szert 3-4 hetente adják, két egységet intravénásan testsúlykilogrammonként. Átmeneti borpírt, és átmenetileg szaporodó pulzusfrekvenciát gyakran észleltek, de igazi nyugtalanító mellékhatást nem. Részletesen nem fejtette ki a secretinkezelés hatását, de volt olyan gyermek, aki a kezelés alatt vált iskolakötelessé, és normál iskolába fog járni. Beszélt olyan esetről is, ahol úgy látszott, a normálishoz közeli magatartást elérték ugyan, de a gyerek mégis szellemileg retardáltnak tűnt. A kezelt gyerekek harminc százalékára nincs megfelelő hatással a secretin.

Horváth doktor szeptemberre ígéri azt a cikket, amelyben beszámol az új eredményekről. Ez talán segíthet abban, hogy már ne mint kísérleti, hanem mint nemzetközileg elfogadott kezelést kezdhessük meg a secretinterápiát itthon is.

Dr. Sós Iván

sosi@alarmix.net


Sós doktor e-mailen küldte el cikkét, s a végén azt írta, ha van kérdésem, akkor szívesen válaszol rá. Éltem is az alkalommal, hiszen kit ne érdekelne egy új terápia, ami azok előtt is megcsillantja a reményt, akik eddig már mindent kipróbáltak, hasztalan. Feltettem hát kérdéseimet, amelyekre e-mailfordultával válaszolt is. (Előző számunkban ugyan magyarosan szekretinnek írtuk a hormon nevét, de most úgy gondolom, visszatérünk a latinos formához, a secretinhez.) Csak a válasz elolvasta után tudtam meg: Sós Iván nevében a doktor szó csecsemő-gyermekgyógyász és gyermekideggyógyász szakorvost takar.

- Mi is a secretin valójában?

- A secretin egy 27 aminosavból álló, polipeptid, azaz fehérje természetű hormon, melyet a patkóbél ú.n. S sejtjei termelnek. A hormontermelés akkor indul meg, ha a patkóbélbe kerül a gyomorból érkező, savanyú vegyhatású előemésztett táplálék. A felszabaduló secretin a véráram útján jut el a hasnyálmirigybe, ahol nagy mennyiségű, lúgos nedvképződést indít meg. Ebben nincs emésztőenzim, de ez biztosítja, hasonló mechanizmussal (de más hormon által szabályozottan) a bélbe ürülő emésztőenzimek számára szükséges lúgos vegyhatást. Hiánya emésztési zavarhoz vezet, amikor a zsírok, szénhidrátok és fehérjék emésztése egyaránt zavart szenved.

Különösen érdekes, hogy a secretin előfordul a központi idegrendszerben is, mégpedig a hipofízísben (agyalapi mirigy, amelyet sok tekintetben a szervezet hormonális háztartásának karmestereként, irányítójaként tartunk nyilván), a corpus pinealéban, azaz a tobozmirigyben, a talamuszban, a hipotalamuszban, eminentia medianában, sőt, a bulbus olfactoriusban is, ez utóbbi az a terület, ahová a szagló érzékelősejtekből az ingerület mint első átkapcsoló állomásra befut. Az agy secretin tartalma a patkóbél eltávolítása után sem változik.

Ismert, hogy külsőleg adagolt secretin fokozza a dopamin forgalmat, és csökkenti a prolactin kiválasztást. Kicsit egyszerűsítve: dopamin hiányában Parkinson-kór keletkezik; a prolactin hatására indul meg a tejelválasztás.

- Kik azok, akire nem hat a secretin?

- Ezt Horváth doktor nem részletezte. A szeptemberre ígért tanulmányból remélhetőleg ez is kiderül. De mivel itt hormonkezelésről, és feltételezett hormon-hiánybetegségről van szó, egy lehetséges magyarázat az a jelenség, ami már más hormon-hiánybetegségek esetéből ismert: a beteg szervezetben a hiánytünetekért felelősnek tartható hormon a betegek egy részében jelen van, de nem tud hatni a célszervekre, mert a hatásához szükséges receptormolekula hiányzik. Ezen kívül valószínű, hogy a ma autistának tartott betegek közül, akiket ezen kutatási irányzat alapján ma secretin-hiánybetegségben szenvedőknek tartunk, éppen a secretinkezelés kudarca kapcsán tudhatjuk meg, hogy más típusú betegségben szenvednek. Azaz, kiderülhet, hogy ez a betegségcsoport a kiváltó okot tekintve nem homogén.

- A secretint egész életükben szedniük kell az autistáknak?

- Nincs még kipróbálva, így a tapasztalati úton nyert válasz nem ismert. De ha az alapfeltevés igaz, hogy tudniillik secretin-hiánybetegségről van szó, akkor logikusan az várható, hogy a pótlásra élethossziglan szükség van.

- Nálunk ki és hol foglalkozik ezzel?

- Nincs tudomásom arról, hogy valaki már megszerezte volna a terápiához szükséges engedélyeket. Annyit tudok, hogy '98. októberében sikerült megszereznem Horváth dr. első híradását, amelyben arról számolt be, hogy három autista kisgyereknek, gyomor-bélrendszeri panaszuk kivizsgálásakor, a szokásos funkcionális próba során adott secretint, s ennek szokatlan hatásait tapasztalta. Legfeltűnőbb a magatartás jelentős változása, javulása volt Ezzel a hírrel kerestem meg dr. Saracz Judit föorvosnőt, aki gyermekideggyógyász, ahogy én is. Ő jelenleg a Heim Pál kórház igazgató-főorvosa. Úgy gondoltuk, hogy az olvasott adatok elég meggyőzőek ahhoz, hogy mi is elkezdjük az autisták kísérleti kezelését secretinnel. A kezelés protokolljának elkészültével ('98 novemberében), Saracz főorvosnő elkezdte a dolog gyakorlati, hivatalos részét intézni. Egyrészt felvette a kapcsolatot a fővárosban autista gyerekekkel foglalkozó intézményekkel, másrészt elindította a szükséges engedélyezési eljárást. A részletekről Saracz főorvosnő tud beszámolni, de ismereteim szerint nem sikerült jelentős haladást elérnie.


Alkalmanként lehet hallani arról, hogy egy-egy orvos kolléga, a szülők kérésének engedve, hajlandó beadni a secretint, ha a szülők behozzák azt külföldről. Ez azonban kétélű dolog. Felelőssége tudatában épeszű orvos nem tehet ilyet. Ez a szer gyógyszerként sehol a világon nincs forgalomban, csak mint diagnosztikum, a gyomor-bélrendszer funkcionális próbájához.

A megfelelő hivatalos engedélyekre részben ezért van szükség, részben azért, mert az engedélyezési eljárás során az Országos Gyógyszerészeti Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia kijelölt fórumain megvitatják a tervezetet. Ez az eljárás tagadhatatlanul hosszadalmas, olykor a kutató (és a betegek) számára nehezen elviselhető időveszteséget jelent, de ez az egyedüli módja a betegek korrekt védelmének a mindenféle indokolatlan és adott esetben potenciálisan veszélyeket is hordozó kísérletezéssel szemben.

(ferenczy)


Jegyzetek:

Előzmény: A szekretin sem csodaszer I.

Lásd még: Töprengés a felelősségről

Folytatás: A secretin sem csodaszer III.


2014-04-22 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés