lepjunk.hu

Kötelező immunitás

A lebeszélés káros következményei

„A kötelező oltások esetleges mellékhatásaira felelősséget vállal az állam”

Jövőre (2014-ben) kötelezővé válik a pneumococcus-baktérium elleni védőoltás. Noha a vakcinát eddig is megkapta a kisgyermekek óriási többsége, a járványügyi szakemberek szerint épp azok nem, akik a leginkább rászorulnának. Bár a szer olyan betegségeket előz meg, amelyek sok babát megölnek évről évre, az ügyben mégis az oltásellenes szervezetek a leghangosabbak.


Korlátozza a szülőket az oltási rendszer – szinte ez az első cikk a találati listában, ha rákeres az ember a pneumococcus elleni védőoltásra az interneten. A sajtóban megjelent tudósítások jelentős része teret ad az úgynevezett oltáskritikus szervezetek képviselőinek (talán abból a helytelenül értelmezett megfontolásból, hogy mindig meg kell szólaltatni az összes felet – függetlenül azok szellemi színvonalától). Az oltásellenesek aztán persze előadják könnyen értelmezhető, de ezerszer cáfolt vádjaikat az oltások ellen. A cáfolatok azonban mintha hatástalanok lennének, meg sem hallják őket azok a szülők, akik szinte vallásszerűen hisznek az oltások gonoszságában. Eközben természetesen érthető a szülők elvárása, hogy pontos tájékoztatást kapjanak a választható, különösen pedig a kötelező védőoltások céljairól és esetleges mellékhatásairól. Mert természetesen nem létezik olyan orvosi beavatkozás, amely nem járhat mellékhatással, a kérdés azonban az, hogy az oltás vagy az oltás elmaradása veszélyesebb az emberre és az egész társadalomra.

Mi az a pneumococcus, amely ellen hamarosan kötelezővé válik a védőoltás (amelyet egyébként a gyerekek kilencvenöt százaléka eddig is megkapott)?

- A Sterptococcus pneumoniae (más néven pneumococcus) baktérium bárkit megfertőzhet, de leginkább a csecsemőkre és az ötven év feletti emberekre veszélyes – nyilatkozta Balogh Lídia, a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati Klinikája csecsemőosztályának egyik vezetője, a klinika oltási felelőse. – Ahogy a neve is mutatja, legfőképp tüdőgyulladást tud okozni (az agyhártya- és a középfülgyulladás mellett), méghozzá talán a legveszélyesebb tüdőgyulladást a sok közül. Újszülötteknél szepszist, vagyis vérmérgezést is okozhat. Ez azt jelenti, hogy a baktérium bekerülve a véráramba és eljutva a szervezet minden részébe, gyakorlatilag bármely szervet károsíthatja.

A doktornő tájékoztatása szerint évente hetven-nyolcvan pneumococcusfertőzéses esetet jelentenek, amelynek huszonöt-harminc százaléka halálos kimenetelű. A fertőzések nyolcvan százaléka időseknél alakul ki, öt évnél fiatalabb gyerekeknél az utóbbi két évben kilencvenöt esetet bizonyítottak.

Különösen veszélyes tehát a csecsemők pneumococcus okozta gennyes agyhártyagyulladása, amely gyakran halálos (ilyen kimenetelű a teljes lakosság körében minden harmadik esetben az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint), illetve maradandó károsodással jár, ami miatt a beteg egész életében értelmi fogyatékos vagy mozgássérült maradhat. Az okozott megbetegedések gyakran olyan gyors lefolyásúak, hogy még az antibiotikumos kezelés megkezdése előtt meghal a beteg. Mindezt megelőzheti a pneumococcus elleni védőoltás.

- Két, négy és tizenöt hónapos korban kapják meg a csecsemők a pneumococcus elleni oltást, amely eddig nem volt kötelező, de ingyen választható volt - folytatja Balogh Lídia. – Pneumococcus ellenbeoltott gyermek nem betegszik meg. Sajnos a gyermekorvosok és a védőnők egy része, talán öt-tíz százaléka azonban nem ajánlja a szülőknek, mondván, nincs szükség olyan sok védőoltásra, és ami nem kötelező, azt nem is érdemes beadni. Ezért lesz hasznos, hogy kötelezővé válik.

Továbbra is kérdés azonban, hogy miért fontos kötelezővé tenni egy olyan védőoltást, amelyet – amióta ingyenes – a szülők többsége egyébként is beadat a gyermekének.

- Noha a két éven aluli gyermekek pneumococcus elleni átoltottsága valóban kilencvenöt százalékos, de a felmérések szerint éppen a legrászorultabb gyermekek nem jutottak hozzá eddig az oltáshoz – mondja Ócsai Lajos, az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal járványügyi főosztályának vezetője. – A legrászorultabbak a rossz szociális helyzetű családokba születő gyermekek. Náluk egyébként is magas a koraszülöttségi ráta, amely tovább növeli a pneumococcusfertőzésre való érzékenységet. Bár a vakcina 2008 óta ingyenes, ezek a gyermekek többségükben mégsem kapták meg eddig. Blorsod vagy Szabolcs-Szatmár megyében nem éri el a kilencvenöt százalékot az átoltottság.

Nehéz megbecsülni, hány esetben okoz megbetegedést a pneumococcus a gyermekeknél, mert a középfülgyulladást (amely akár egész életre szóló siketséggel is végződhet), illetve a tüdőgyulladást nem kötelező jelezniük a háziorvosoknak, gennyes agyhártyagyulladásból hatvan-hetven eset fordul elő évente. Az oltás hatékonyságát mutatja, hogy oltott gyermeknél még nem fordult elő megbetegedés.

- Mi is érzékeljük azt a tendenciát, hogy bizonyos orvosok eddig lebeszélték az oltásról a szülőket, ezzel pedig hatalmas károkat okoznak. A kötelezővé tételnek azonban van egy másik következménye is: a kötelező oltások esetleges mellékhatásaira is felelősséget vállal az állam, míg az ajánlott oltások esetében csak a gyártót terheli a felelősség. – folytatja Ócsai Lajos. – A pneumococcusoltás esetében eddig még nem fordult elő olyan mellékhatás, amely maradványtünetet okozott volna. Tehát nincs olyan oltott gyermek hazánkban, aki a pneumococcusoltásból fakadóan maradandó egészségkárosodást szenvedett volna.

Az oltás Balogh Lídia szerint nemcsak az oltott gyermeket védi meg. A csecsenők oltása ugyanis hatvankét százalékos csökkenést hozott a nem oltott, ötvennél idősebb korcsoportban is. Tehát a védőoltás közvetett hatást is kivált, mondhatni, populációs szinten. Magyarán: ha megvédünk egy babát, az nem fertőzi meg egész családját, testvéreit, nagyszüleit.

Magyarország szinte egyedülálló a világon a kötelező védőoltások tekintetében. Hazánkban jelenleg tíz kórokozó ellen kötelező az oltás, a pneumococcus lesz a tizenegyedik. Eközben például az Egyesült Királyságban egyetlen védőoltás sem kötelező, csupán ajánlják őket a szülőknek, Az oltásellenes aktivisták azt a tényt, hogy a magyar közegészségügyi politika eltér más országokétól, rutinszerűen annak bizonyítékaként állítják be, hogy magától értetődően rossz. Pedig a tudományos bizonyítékok éppen ennek ellenkezőjére utalnak.

A University College London epidemiológiai és közegészségügyi tanszékén dolgozó Stefler Dénes a Public Health (közegészségügy) című folyóirat hasábjain kimutatta, hogy van különbség a kötelező és a szabadon választható oltási politikát folytató országokban előforduló járványos megbetegedések előfordulásában. A kutatók a magyar, illetve a skót járványügyi helyzetet hasonlították össze. A statisztikák szerint nálunk a kanyaró, mumpsz és rubeóla elleni MMR-oltást, illetve a diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni DTP-oltást gyakorlatilag mindenki megkapja, az átoltottság tehát szinte százszázalékos. Ezzel szemben Skóciában, ahol tehát nem muszáj beadatni ezeket az oltásokat, az MMR-oltást a gyermekek 89–94, míg a DTP-t 94–98 százalékuk kapják meg. Noha ezek igen magas százalékos értékeknek tűnnek, és meghaladják az elfogadhatónak tekintett arányt, az a néhány százalék, amely a teljes átoltottsághoz hiányzik, mégis érződik az oltásokkal megelőzhető betegségek előfordulásában.

Százezer lakosra vonatkoztatva 0,5 szamárköhögéses eset fordult elő 2007-ben Magyarországon. Ugyanez a szám ugyanakkor Skóciában majdnem négyszer nagyobb, 1,9. Rubeóla és kanyaró egyáltalán nem volt abban az évben hazánkban, és tizenhat esetben fordult elő mumpsz. Ezzel szemben az ötmilliós lakosú Skóciában 146 rubeóla-, 168 kanyaró- és 2741 mumpszmegbetegedést regisztráltak.

Szinte minden oltásról azt terjesztik egyesek, hogy az ördög játékszerei, sokszor olyan „érveket” felsorakoztatva, amelyeket nemhogy rég megcáfoltak, de eredeti kiagyalójukról bebizonyosodott, hogy közönséges bűnözők, és csupán nyerészkedési céllal indították útjára a rémhírt.

A leghírhedtebb ilyen figura Andrew Wakefield angol orvos, aki 1998-ban a patinás The Lancet című orvosi folyóiratban saját kutatásaira hivatkozva azt állította, hogy a fent már említett MMR-oltás autizmust és emésztőszervi betegségeket okoz gyermekeknél. Az állítás nagy médiafigyelmet kapott, sokan tagadták meg hatására gyermekeik beoltatását az MMR-vakcinával. Emiatt emelkedni kezdett a kanyaró gyakorisága az Egyesült Királyságban, és könnyedén megmenthető gyermekek haltak meg a betegségben. Néhány évvel később kiderült, hogy hazugság volt az egész, Wakefield pusztán kitalálta „kutatásai” nagy részét, a gyerekeken pedig, akiket megvizsgált, etikátlan módon veszélyes és szükségtelen orvosi beavatkozásokat hajtott végre. Wakefieldet, aki a valóságról tudomást sem véve azóta is az igazság bajnokaként próbálja eladni magát, azóta kirúgták mindenhonnan, és orvosként sem praktizálhat tovább.

Valótlan elméletek terjesztéséhez ideális terepet biztosít az internet, főként a közösségi oldalak, amelyeken ismerőseinktől értesülhetünk a „szörnyű igazságról”, így hitelességük máris megnő a szemünkben. Az orvosi hazugságokat közlő honlapok tevékenysége pedig nem pusztán néhány holdkóros fantáziálása. Aki elhiszi állításaikat, könnyen életveszélybe sodorhatja magát és szeretteit. A kötelező védőoltások ellen folytatott lázítás pedig arra bujtatja föl az olvasókat, hogy tagadják meg jogszabályi kötelezettségeiket (gyermekeik beoltását).

A Facebookon legtöbbször megosztott cikkek között mindig találni olyat, amely a tudományos orvoslás ellen próbálja hangolni az embereket. Sajnos sokszor olyan ismerőseim osztják meg ezeket a híreket (például arról, hogy valamiféle csodatévő trópusi gyümölcs ezerszer jobban öli a daganatot, mint a kemoterápia), láthatóan egyetértve azok tartalmával, akik természettudományos diplomával rendelkeznek. Ez annak a jele, hogy egyesek úgy tudnak eljutni a diplomáig az egyetemek természettudományos képzésein, hogy a tudomány legalapvetőbb törvényszerűségeit sem kell elsajátítaniuk.

Forrás: Molnár Csaba - Magyar Nemzet Magazin – 2013. december 7.


Lásd még: Amikor föltámad a sárkány

Ritkák a gyerekkori védőoltások miatti súlyos reakciók

illetve ÁNTSZ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat


2013-12-10 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés