lepjunk.hu

Húsvét utáni gondolatok

Az emberi agy is csak egy kivitelező szerv – igaz, a legmagasabb szinten differenciált. Olyan, mint az autó kormánykereke. Ahogy a kormányos is a kormánykerék mögött ül, az emberi személy lényege is az agy mögött van. Tehát szabad akaratunk nem az agyunkban van, de azt agyunk segítségével közöljük. Vagyis az emberi személy lényege nem csak az agyban van. A lelkiismeret nem az agyban van. A szeretet, a megbocsátás nem az agyban van, ahogy az Istennel való kapcsolatunk sem. Ezt Szentágothai professzor is elmondta a 70-es években az orvostanhallgatóknak. Ők átmentek a bölcsészkarra és a hallottakat elmondták Lukács György marxista esztétaprofesszornak. Lukács azt mondta, igaza van Szentágothainak, de ezt ne nagyon hangoztassák. Így szól a legenda.


Az, hogy nem valamik vagyunk, hanem valakik, nem csak az agyunktól függ. Hát akkor mitől? Erre egyvalaki tudott tökéletes választ adni, a megfeszített, majd feltámadt Krisztus. Vagy elfogadjuk, vagy nem, ez már a szabad akaratunktól függ. Ha nem, akkor elkezdünk csúszkálni a saját magunk által gyártott jégen. Ezt teszi Európa. Kitalálta magának az emberiség történetének legveszélyesebb vallását, amelynek lényege az, hogy az ember az Isten, és a tágabb értelemben vett tudományon (ahová a politika tudománya is beletartozik) keresztül uralni tudja a problémákat.

Kimaradt az EU-alkotmányból a kereszténységre való hivatkozás, benn maradt viszont a görög-római kultúrára, sőt a felvilágosodásra való hivatkozás is. Érdekes fejtegetést hallottam egy templomi  prédikációban a Mária Rádióban, kicsit kiegészítve közvetítem a gondolatot.

Ha idejönne egy marslakó, és körbenézne,. nyilván megkérdezné, hogy miért írtok ti 2013-at. Mondanánk, mert 2013 évvel vagyunk Krisztus után, és ehhez igazítjuk az időszámítást. Aztán megkérdezné, hogy miért vasárnap a pihenő ünnepetek. Megmondanánk neki, hogy akkor volt a feltámadás, és ezt ünnepeljük. Ezt az orosz nyelv szépen megőrizte, mert a voszkreszenyie (vasárnap) szó feltámadást jelent. Tehát, amikor Brezsnyev azt mondta, hogy vasárnap találkozunk a Vörös téren a díszszemlén, akkor azt mondta, hogy a feltámadás napján találkozunk ott.

Aztán azt kérdezné a marslakó, mutassátok meg a szép épületeiteket Európában, és mi megmutatnánk neki mindenekelőtt a templomokat: a kölni, a firenzei, a milánói dómot, a római bazilikát és a párizsi Notre-Dame-ot. Kérdezne tovább az a marslakó festészetről, szobrászatról és mi mutatnánk Michelangelo, Leonardo, Rembrandt, Giotto, Tiziano műveit és a mi Munkácsynk trilógiáját, mindegyik keresztény ihletésű mű. Aztán kérdezne a fantasztikus tudományos eredményinkről, hogyan lettek, és mi idéznénk Einsteint („a tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak”), Hiesenberget („amikor az első kortyot kiiszod a tudás poharából, könnyen ateistává válsz, de a végén mindig ott vár Isten”) vagy Pascalt,de a mi Neumann Jánosunkat is, akit a tudósok az emberiség eddigi legnagyobb géniuszának tartanak. Igazi matematikus módjára közelítette meg a hitét, s amit mond, logikus és helytálló: „ha úgy élek, mint Krisztus tanácsolja, abból bajom nem lehet, akkor sem, ha nem igaz a feltámadás, de ha igaz, és nem, úgy élek, ahogy az Evangélium tanítja, abból óriási bajom lehet.”

Szóval mindezek után a marslakó azt kérdezné: szerencsétlen európaiak, nektek teljesen elment az eszetek? És ha azt is hozzáadnánk, hogy az összes európai jogrendszer, alkotmány a keresztény tanokra épülve született meg, végkép csodálkozna. Arra már csak döbbenten legyintene, hogy egyetlen vallás hirdeti alapelvként a cselekvő felebaráti szeretete, és ez a kereszténység. Az iszlám a feltétlen engedelmességet, a buddhizmus a belső kiüresítést hirdeti, a hinduizmus a szánakozásig ugyan eljut, de az aktív cselekvő szeretetig nem. Ahhoz Teréz anyának kellett elmennie Indiába, hogy megmutassa a cselekvő szeretetet. Ezzel az iránnyal szemben a kis Magyarország létrehozott egy alkotmányt, amelyben Istent meg meri említeni, a családot védi, a kereszténységre utal. Ez az, ami nem tetszik bennünk a fejlett nyugatnak. Az EU még nem szakadt ki a fogyasztásban való tobzódás, az élvezetek halmozásának bűvöletéből.

Súlyos dolog a szenvedélybetegség. Egy narkós vagy alkoholista mindenre képes, hogy megszerezze az aznapi adagot. Igaz ez nagyobb léptékben is. Tehát a súlyos szenvedélybeteg nyugat, fogyasztási mániájában kénytelen minket is, és akit lehet, kizsákmányolni, hogy legyen még fogyasztani valója. Az elmúlt három évben óriási dolog történt: ezzel az árral szembefordult a népünk, országunk. Ha csak ennyi történt volna, az már az elmúlt évszázadok egyik legnagyobb sikere – ’56-on kívül. Folytatnunk kel a megkezdett utat. Segíteni kell Európát, hogy visszataláljon keresztény gyökereihez. Ne hallgassunk azokra a hazudozókra, akik újra csatlóssá akarnak tenni minket.

Istennek jó a humora. Az EU-zászlót százegy beérkezett pályázatból 1955. december 8-án szavazták meg egyhangúlag – a szeplőtelen fogantatás napján. Kikötés volt, hogy nem lehet sem politikai, sem vallási utalás a zászlóban. A kék a Szűzanya színe. A 12 csillag a Jelenések könyvéből származik, „a napba öltözött asszony” fejét díszíti. A szavazók egyike sem gondolt erre. „Isten szerencsére nem fáradt bele a megbocsátásba, sajnos mi fáradunk bele sokszor a bocsánatkérésbe” – mondta Ferenc pápa nemrégiben. Ne adjuk fel, ne fáradjunk el.

Dr. Csókay András idegsebész

Forrás: Magyar Nemzet Vélemény 2013. április 11.


Lásd még: Húsvét előtti gondolatok - 2013

illetve Az agyról


2013-04-17 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés