lepjunk.hu

Befogadás vagy kirekesztés

Megfelelő segítséggel csökken a fogyatékkal élők kiszolgáltatottsága – háromszoros szegénységi kockázat

Nem az ember, csak a környezet lehet fogyatékos, ezért akadálymentessé kell tenni a világot sérült társainknak – jelentette ki a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője. Farkas Edit szerint sürgős szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy mindennapi életüket könnyebbé tegyük. A súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek esetében a szegénység kockázata másokhoz képest háromszoros, hiszen számos járulékos kiadással kell számolniuk.


Ne elsősorban sérültnek tekintsük a fogyatékos embereket, a sajnálat nem jó hozzáállás – mondta az egri Összefogás a fogyatékos emberekkel konferencián Farkas Edit. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. (FSZK) ügyvezetője szerint nem azért vannak akadályaik, mert testileg, érzékszervileg vagy értelmileg nem épek, hanem mert a környezet nem megfelelő számukra. Mint fogalmazott, éppen erre a szemléletváltásra lenne szükség ahhoz, hogy megkönnyíthessük fogyatékossággal élő társaink mindennapjait. Az integrált óvodáknak, iskoláknak nagyon komoly szerepük van, mert ott az ép gyermekek személyes kapcsolatba kerülhetnek fogyatékos társaikkal – mutatott rá Farkas Edit. Hozzátette, ha felnő egy ilyen generáció, talán a szemlélet is más lesz.

Farkas Edit kitért arra is, egyelőre a társadalom jelentős része nem tudja, hogyan kell viszonyulni fogyatékos embertársainkhoz, hiszen az 1960-as évekig a nagyvárosok szélén álló régi kastélyépületekben, kaszárnyákban nevelték őket. elrejtve a világ elől. Az FSZK ügyvezetője szerint mivel 23 éves korig maradhat egy fogyatékos fiatal a közoktatási ellátórendszerben, az igazi nehézségek a felnőtt korban kezdődnek. Mivel a legtöbben nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, ellátásuk, gondozásuk a szülőkre jelentős terhet ró, ráadásul mivel egész nap a négy fal között vannak, elveszítik megszerzett képességeiket.

– A súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek a magyar fogyatékossággal élő lakosság egyik legkiszolgáltatottabb, csoportja, akik különösen kitettek a jóléti szolgáltatásoknak és juttatásoknak. – nyilatkozta … a konferencián a Társadalom a Szabadságjogokért (TASZ) fogyatékosügyi programvezetője. Verdes Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy esetükben a szegénység kockázata másokhoz képest háromszoros. A teljes lakosságra érvényes szegénységi kockázaton túl továbbiak merülnek fel.

Egyfelől a fogyatékosságból eredően számos járulékos kiadással kell számolniuk: segédeszközöket, gyógyszereket kell vásárolniuk, speciális terápiák költségeit kell fedezniük. Másfelől erősen sújtják őket a jóléti rendszeren belüli hiányosságok: mivel ezeket a gyerekeket általában nem veszik fel a gyógypedagógiai iskolák sem, felnőttként pedig sem nappali intézményekhez, sem foglalkoztatáshoz nem férnek hozzá, az egyik családtagnak otthon kell velük maradnia, aki így kiesik a munkából, ez pedig még nagyobb szegénységbe taszítja a családot. Verdes Tamás szerint így az egyetlen menekülő út a fogyatékos családtag intézetbe adása, amely a családi kapcsolatrendszer felbomlását, halálig tartó bezárást, egyszersmind szélsőséges kiszolgáltatottságot hoz.

– Hogy milyen a halmozottan fogyatékos emberek élete, attól függ, hogy a társadalom hogyan viszonyul hozzájuk: befogadók vagyunk, vagy kirekesztők – mondta el előadásában az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának docense. Márkus Eszter szerint nem csak anyagi, hanem testi, lelki és szociális „jólétre” van szükségük ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan élhessenek, és ebben a társadalomnak is jelentős szerepe van. Rámutatott arra, hogy ők is, mint minden más ember, közösségbe vágynak, függetlenül az állapotuktól. – Így normális helyzetnek az mondható, ha a fogyatékos gyermek iskolába, a felnőtt pedig képességeinek megfelelően dolgozni jár. A legtöbb fejlett nyugati országban ez már nem probléma, sőt természetes, míg nálunk nagyon nehezen kivitelezhető – tette hozzá Márkus Eszter. Mint fogalmazott, az ember aktív, cselekvő lény, így ők is akkor boldogok, ha hasznot hajthatnak a társadalomnak, … ha időben és jól segítünk a fogyatékos embereknek, csökken a kiszolgáltatottságuk. Verdes Tamáshoz hasonlóan ö is szükségesnek nevezte, hogy a gyermekek megfelelő iskolába járjanak, hiszen mindenkin lehet segíteni, mivel „képezhetetlen gyerek nincs, csak képzetlen gyógypedagógus”.

A helyszínen több szülő is megerősítette, minden nap komoly nehézségekkel néznek szembe. A Halmozottan Sérültek Heves Megyei Szülőszövetségének vezetője … úgy nyilatkozott: a halmozottan sérült gyermekek az élet minden területén hátrányt szenvednek. … – Ezek a szülők nagyon megkeseredettek, hiszen ha eltelik 5-10 év a fogyatékos gyermekek születése után, minden közösségből kiesnek – mondta el Domán Zoltán, hozzátéve, a társadalom részéről még mindig hatalmas a közöny. Az emberek közömbössége és a bámuló  tekintetek miatt pedig a szülők sokszor az utcára sem viszik ki a gyermeküket, nem akarják kitenni őket a szégyennek, így gyakran még egy társasház lakói sem tudják, hogy fogyatékos gyermek él közöttük

Forrás: Mizsei Bernadett – Magyar Nemzet Látó-Tér 2013. február 2.


 

Lásd még: Kitagolás (Szülőszemmel)

Esetek - balesetek - tragédiák




2013-02-02 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés