lepjunk.hu

Segítség és segítők

Segítség és segítők

Dr. Stefanik Krisztina – Havasi Ágnes – Őszi Tamásné szerkesztésében: Segítség és segítők az autizmussal élő emberek hétköznapjaiban

(Autizmus füzetek – Kiadó: KAPOCS az Autizmus Alapítvány Könyvkiadója, 2011. január)

Gyakorlat-centrikus szakmai útmutató az autizmussal élő gyermekek, felnőttek ellátásában résztvevő segítők számára. Olyan alapvető szakmai információkat és a mindennapokban azonnal hasznosítható stratégiákat tartalmaz, melyek az ellátórendszer bármely szintjén, bármely intézménytípusban alkalmazhatók.

A füzet nyolc fejezetéről – melyek átfogóan és tömören tárgyalják az autisztikus viselkedési zavarok mindhárom területét („autisztikus triász”), úgymint a kommunikáció, a társas viselkedés és a rugalmas viselkedésszervezés (szociális készség) problematikáját –, részletesebben az alábbiakban olvashatnak (Alajos):


Az egyes fejezetek szerzői az Autizmus Alapítvány igen tapasztalt munkatársai, akik az útmutatóban összegyűjtött szakmai javaslatokat mindennapi munkájukban évek óta sikeresen alkalmazzák. (Őszi Tamásné)


Mit jelent, hogy valaki „autizmussal él”? Sokszínűség és egyöntetűség Dr. Stefanik Krisztina

Lássunk tisztán... írja a szerző. „Az autizmus fejlődési zavar, amelyet az esetek legnagyobb részében a gének határoznak meg, s amely (jellemzően) veleszületett. Az idegrendszer az átlagostól eltérően fejlődik és működik, a szokatlan idegrendszeri működés pedig szokatlan viselkedésben mutatkozik meg. (Jegyezzük meg: az autizmust nem okozhatja rossz szülői bánásmód vagy nevelési hiba!)”
(Lásd ezzel kapcsolatban e honlapon Richard Pollak: Az igazi Bruno Bettelheim c. könyvének ismertetőjét illetve Krónika rovat/A kezdetek fejezetben 1967-től 1974-ig terjedő időszakot.)

Okok a látható tünetek hátterében Dr. Stefanik Krisztina

Theo Peters (lásd ezen a honlapon: Autizmus – az elmélettől a gyakorlatig a világhírű flamand szakember úgy fogalmazott, hogy először az eszünkkel, majd a szívünkkel kell megértenünk az autizmust, s csak ezután lehetséges valódi segítséget nyújtanunk az ezzel a zavarral élő embereknek.” Ebben a fejezetben választ kapunk a naív tudatelméleti zavar (ezen a honlapon lásd a Lexikon N, Ny szócikkeket) fogalmára, illetve a másik legfontosabb információfeldolgozási rendellenesség, a végrehajtó funkciók működésének autizmussal élőknél megfigyelhető hibáira. (...zavar a végrehajtó működésekben)


Mit jelent a megfelelő személyi és tárgyi környezet? Kiss Gyöngyi és Őszi Tamásné

„Otthon és a különféle ellátó intézményekben kiemelten fontos szempont a biztonság.” hangzik a szerzők bevezető mondata, majd ezt olvashatjuk: „Minden ember alapvető igénye a kiszámítható, tervezhető élet.” A fejezet irányelveket fogalmaz meg az autisták érzelmi biztonságának és kiegyensúlyozottságának elősegítésére, a balesetek, konfliktusok megelőzésére.


Hogyan segítsek, tanítsak? Balaska Tünde, Horváth Krisztina és Havasi Ágnes

Fontos támpontokat kapunk a „Mit tanítsak” bekezdésben a lakóotthoni illetve munkahelyi készségek ill. viselkedésformák fejlesztéséhez. Képet kapunk az Ösztönzés, a Segítségadás mikéntjéről, lehetséges módjairól és nehézségeiről. A fejezet végén az Összefoglaló talán legfontosabb mondata: „Fontos, hogy ennek (azaz a segítségadás a szerk.) formáját pontosan meghatározzuk, erről az adott személlyel dolgozó összes segítő információt kapjon, és azt azonos módon használja is.”


Beszélgetni? Hogyan? Utak egymás megértéséhez Havasi Ágnes és Németh Regina

Autizmussal élő embereknél az egyik sérült terület a kommunikáció. E terület sérültségének, problémáinak megfigyelésére ad támpontokat valamint felsorolja a legfontosabb típusoknál (beszélő, echoláló, nem beszélő) a segítségnyújtás lehetőségeit.


Társas helyzetek a mindennapokban Vígh Katalin és Kanizsai-Nagy Ildikó

„Az autizmussal élő emberek segítői nap mind nap szembe kerülnek olyan problémákkal, amelyek az érintett emberek szociális készségeinek sérüléséből fakadnak. Akiknek nincs tudomásuk ezekről a sérülésekről, többek között azt gondolhatják, hogy az autizmussal élők nem részesültek megfelelő nevelésben, udvariatlanok, önzők, azt hiszik, nekik mindent szabad. Ez természetesen nincs így.” Ezekkel a mondatokkal kezdődik ez a fejezet. A szociális készségek sérülése, azaz a társas viselkedés és a rugalmas viselkedésszervezés nehézségeit ismerhetjük meg. Támpontokat kaphatunk, hogyan segítsük az autistákat, hogy felismerjék más, legalábbis a velük együtt élő, dolgozó, velük foglalkozó emberek, segítők szándékait. (Lásd: naív tudatelméleti zavar.) Gondot okoz még az autisták számára a fizikai közelség, a figyelemfelkeltés, a segítségkérés, a viselkedési normák betartása. Nehézség mutatkozik a szabadidő eltöltésében, a kortárskapcsolatok kialakításában valamint a helyzetmegoldásokban. Mindezekről részletesebben olvashatunk ebben a fejezetben, melyből egyértelművé válik, hogy az autizmus spektrum sokszínűsége okán az egyedi helyzetek kezelése elsősorban a segítők pozitív hozzáállásán és az autizmus, mint állapot lehető legmélyebb ismeretén múlik. Az elméleti tudás és a gyakorlat egysége nélkülözhetetlen.


A felnőtt élet Kiss Gyöngyi és Németh Zsuzsa

Két, felnőtt autisták mindennapi életével kapcsolatban felmerülő zavarok kezelésében igen nagy gyakorlattal rendelkező szakember tapasztalatait gyűjti össze ez a fejezet, konkrét helyzeteket és alkalmazható eszközöket is bemutatva. Kiindulópontjuk a napirendi kártyák alkalmazása, de ehhez nem ragaszkodnak mereven, mert a felnőtt autisták már meglévő készségeihez alkalmazkodóan egy strukturált, biztonságot nyújtó környezet és napirend más módon, pl. tárgyak segítségével vagy írott formában is kialakítható. Az előző fejezethez hasonlóan, azt mintegy kiegészítendő támpontokat kaphatnak a segítők a szabadidő eltöltése ill. a társas kapcsolatok, valamint a szexualitás kérdéseinek megoldására. „Nagyon fontos szem előtt tartanunk, hogy ők felnőttek és vágynak arra, hogy önállóak legyenek – még akkor is, ha ezt nem mondják vagy jelzik felénk egyértelműen.” Ezzel a megszívlelendő mondattal zárják a szerző mondanivalójukat.

Konfliktusok megelőzése és kezelése Janoch Mónika

Talán nem véletlenül záró fejezetként került a problémás viselkedésről szóló rész a füzetbe. Az autizmussal élő emberek zavaró, mások által nehezen tolerálható, gyakran autoagresszív, ritkán mások ellen forduló megnyilvánulásainak okainak feltárása, a konfliktusok hatékony megelőzése, befolyásolása az egyik legnehezebb feladat a segítők számára. A szerző hasznos gyakorlati tanácsokat ad, hogyan azonosítsuk, hogyan írjuk le ezeket a krízishelyzeteket, illetőleg hogyan kezeljük hatékonyan, hogy más, elfogadható(bb) viselkedésre tanítsuk az autista klienst.

*

Jómagam csak annyit tennék még hozzá a fentiekhez, hogy minden esetben hasznos lehet az autizmussal élő személy szüleivel a konzultáció, esetenként a folyamatos együttműködés is, mert a szülők tapasztalatai sokat segíthetnek egy-egy krízis megoldásában, hiszen ők ismerik gyermekük mindennapjait, szokásait a legjobban.

A füzet mellékletében található egy önellenőrzésre alkalmas rövid teszt, a végén megoldási kulccsal, mely segítségével visszajelzést kaphat a füzetet alaposan áttanulmányozó segítő, hogy mennyire sikerült elsajátítani az olvasottakat, illetve mely fejezeteket kell esetleg ismételten kielemeznie, hogy a leírtakat rutinszerűen a gyakorlatban is alkalmazhassa.

A füzet megrendelhető a kiadónál vagy a Krasznár és Fiai pedagógiai, fejlesztő- és gyógypedagógiai, logopédiai szakkönyvesboltban (1071 Budapest, Damjanich u. 39.

Telefon: (+36-1) 322-1485 vagy online rendeléssel a www.krasznaresfiai.hu honlapcímen.

E-mail: krasznaresfiai@t-online.hu

Kocsis Alajos


2011-07-09 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés