lepjunk.hu

Húsvéti gondolatok - 2011. április

Némi felületességet, olykor cinizmust érzek a Facebook-on a húsvéti ünnepek alatt is közölt üzenetek némelyikében. Leginkább a boldog nyuszit vagy boldog nyuszi-ünnepet kívánó bejegyzések zavarnak. Mi a valódi üzenete a nyuszi-ünnepnek vagy egy boldog nyuszinak? Milyen hagyomány, kultúra áll a nyuszi mögött? Civilizációs ártalom mindenképpen.


Mint ahogyan a karácsony is jóformán már csak a vásárlásról, azaz fogyasztásról szól manapság, úgy a Húsvét igazi üzenetét, a legnagyobb misztériumot, a feltámadást is elnyomja a csoki-nyuszik, giccses csecsebecsék, képeslapok, stb. áradata. És milyen könnyű a virtuális világban rákattintgatni egy-egy előre-gyártott képeslapra, videóra, aztán a megosztás gombra, és lelkiismeretünk megnyugszik: ismerőseinket köszöntöttük, azt kívántuk, legyenek boldogok. Boldogok, mint a nyuszi? Nem: csak nyúl. Mint szimbólum, és nem mint hagyomány, pláne nem ünnep. A nyúl a tojáshoz hasonlóan „termékenységi jelkép, valamint az élet ciklikus megújulásának szimbóluma”. A húsvéti tojás pedig piros, Jézus vérének szimbólumaként, és nem zöld (lásd: zöldek, mint politikai párt), sárga, vagy kék.

Hogy a zsidó-keresztény kultúrának, melyből évezredek óta táplálkozik a húsvét, a pészah hagyománya, mely hagyomány egyre nehezebben megfogható a mai kor emberének, semmi köze a trendi csacskaságokhoz, az egyre kevesebbeket zavar. A húsvét üzenetét kifejező szimbólum inkább a bárány.

De azért ünnep van, zárva vannak a szuper- meg hipermarketek a menedzsmentek legnagyobb bánatára, mert ilyenkor nincs bevétel, pedig maradt még sok eladatlan csoki-nyuszi, melyek most boldogtalanul állnak a polcokon. Ennyi ideig tart a nyuszi-boldogság. Tipikus példája az önbecsapásnak, a Goethe vagy Madách sátánábrázolásából ismert csaló ígéretének: ha megalkuszol velem, tiéd a boldog emberi élet, a tökéletes földi világ, minden kínálatával. Hisz ez „jár neked” – amint ezt a kereskedelmi reklámokból ismerjük. „Ennyi”. Holott az emberi ország emberi marad, „túlságosan is emberi” (Nietzsche) . „...aki azt gondolja, hogy létre tudja hozni a teljesen ép világot, az egyetért a sátán csalásával, és átjátssza a világot az ő kezébe.” (Hegyi Zoltán)

Legjobb úton haladunk ez utóbbi felé. Ne csodálkozzunk, ha növekszik a bűnözés, hogy lelkiismeret furdalás nélkül hazudunk egymás szemébe, mert nincs bűn, maximum hiba – amit majd a „megmondó emberek” tanácsára kijavítunk, csak egy-két ostoba akadályt kell elhárítani az útból, nevezetesen a maradi, értékkonzervatív okoskodókat, az istenhívőket, elsősorban a keresztényeket. (Lásd nácizmus, kommunizmus)

Szociológiával foglakozók, a kutatók hiába hivatkoznak a nyilvánvaló tényekre: széthulló családokban, értékek, hagyományok nélkül felnövekvő generációk erkölcsét, lelkét rombolja nap mind nap a fogyasztói szemlélet, a deviáns viselkedés. Ilyen társadalmi közegben aztán vajmi kevés esélyük van az egyre növekvő számú fogyatékos embertársainknak, hogy méltóságteljes életet élhessenek, és felnőtté válva emberi méltóságukban ne megalázva, kiszolgáltatva töltsék napjaikat, öregkorukat. Hol, hogyan és kik készülhetnek föl érzelmileg, emberileg és szakmailag elegendő számban azok a segítők, akik mellettük állnak életük során?

(Alajos)

Egy tanulmány témavezetője nyilatkozta a minap:

„...a családok felére jellemző a szülők deviáns viselkedése, apa és anya lejáratja egymást a gyerek előtt, hülyének, lúzernek, semmirekellőnek titulálja a másikat, gyakran a gyereket illeti trágár jelzővel, nem ritka a verekedés a verés; a gyerekek nagy része szerint a szülei hazudnak, csalnak, csórnak a közös kasszából, az elváltak esetében az egyik szülő lefizeti a gyereket, hogy hallgasson róla. Sokunk véleménye, hogy míg korábban a családi és az iskolai nevelés dominált, ma leginkább a tévé formálja a 8–15 év közötti gyerekek magatartását. ... a legkárosabbak a valóság-show-k, amelyek a negatív viselkedésminták – ivászat, láncdohányzás, nemi szabadosság stb. – egész tárházát mutatják be.”

Mit lehet erre mondani? Talán ennyit: „a húsvét a legteljesebb válasz a legfontosabb kérdésekre..., egyben a hit és az emberi élet legnagyobb titka”. Hit, remény és szeretet.

Dr. Török Csaba (krisztinavárosi pap) húsvéti gondolata:

„Odáig, hogy „szeretet”, elég sok vallás eljut, de annak felfedezéséig, hogy „valaki már sokkal előbb szeretett minket”, ahhoz nem elegendő felfogni, hogy az emberi szeretet milyen jó. Ha a kereszténység csak egy erkölcsi rendszer lenne, sokat nem érne, mert ilyen filozófiákat ki lehet könnyen találni – mindenki ésszel rá tud jönni, hogy a szeretet, a jóság milyen jó dolog... Ha van húsvét, az a totális válasz mindenre, mert itt az emberi élet két – első ránézésre – legösszeegyeztethetetlenebb dolga: az Isten örök élete és a természet rendjében szükségszerű emberi halál találkozik, s örök feszültségük feloldást nyer.”

A halál meghatározása Bölcskei Gusztáv református püspök szerint a kapcsolatok felbomlása. Mindennapi, sokszor kilátástalan helyzetünk alternatíváját kínálja a feltámadás hite, amely a kapcsolatok helyreállítását jelenti, legyen az családi, rokoni, baráti, közösségi, nemzetközi kapcsolat. Mindaz, ami ezeket a kapcsolatokat bomlasztja, a halál kultúrája.

És a halál kultúrája nem sok jót ígér a fogyatékosok, köztük talán a legsérülékenyebbek, az autista emberek számára.

(A)


2011-05-12 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés