lepjunk.hu

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

Módosító jogszabályok:
2011. évi LXXIV. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény elemzése:

A közoktatási törvény 30 alkalommal használja a "más fogyatékos" kifejezést. Ezért célszerű a fogalom tartalmának a tisztázával kezdeni az elemzést.


A törvény 121.§ (20) pontja adja meg a magyarázatot: más fogyatékos az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a, átható (pervazív) fejlődési zavarral küzd (pl. autista), valamint a b) pszichés fejlődés egyéb zavara miatt részképesség- és iskolai teljesítményzavarral küzd, ennek következtében fejlődésében és a tanulási folyamatban tartósan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperaktivitás, figyelemzavar).

A továbbiakban teljeskörűségre törekedve ismertetem a törvény autista gyermekekre vonatkozó előírásait. A bemutatás célja egyrészt, hogy az információk egy helyre gyűjtve megtalálhatók legyenek; másrészt ismeretterjesztés, harmadrészt a további javaslatok kialakításának alapját jelenthetik.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A más fogyatékos tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. /6. § (3)/

A tankötelezettség kezdetéről és meghosszabbításáról az iskola igazgatója dönt a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján. Az utóbbihoz ki kell kérni a nevelőtestület véleményét is. /6. § (4)/

Annak a gyermeknek, aki az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait az 1998/99. tanévben kezdte meg, illetve ezt követően kezdi meg, tankötelezettsége két évvel meghosszabbodik annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a tizennyolcadik életévét, illetve tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a huszadik életévét. /6. § (5)/

A Nemzeti alaptanterv tartalmazza a más fogyatékos tanulók iskolai nevelése-oktatása sajátos tantervi követelményeinek alapelveit. /8/A. § (1) b)/

A szülő joga, hogy gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait, ha a településen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. A más fogyatékos gyermek lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék. /13. § (5)/

A más fogyatékos tanulók iskolai nevelése és oktatása céljából a szakiskola speciális szakiskolaként vagy készségfejlesztõ speciális szakiskolaként is működhet. /27. § (9)/

A más fogyatékos gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön, attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében. /30. § (1)/

A más fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása külön - az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban - vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, óvodai tagozatos, illetve iskolai osztályban (a továbbiakban a fogyatékos gyermekek, tanulók - külön vagy közös - nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola és a fogyatékos tanuló ellátásában részt vevő kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, óvodai tagozatot, illetve a tanulók külön iskolai nevelését és oktatását végző iskolai tagozatot, osztályt, csoportot - a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel egyezően - a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. /30. § (2)/

A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a más fogyatékos gyermek, tanuló sajátos óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához, valamint az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek. A nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján. /30. § (3)/

Ha a gyermek tankötelezettségét fogyatékossága miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtől, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésben vesz részt (a továbbiakban a fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettség: képzési kötelezettség). A képzési kötelezettség a tankötelezettség fennállásának végéig tart. A képzési kötelezettség idejének meghosszabbításáról a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A fejlesztő felkészítés megvalósítható otthoni ellátás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, fogyatékosok rehabilitációs intézményében, fogyatékosok nappali intézményében nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás, illetõleg a gyermek hat éves koráig bölcsődei gondozás keretében. A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton, illetőleg, hogy gyermeke részére a szakértői véleményben meghatározottak szerint biztosítsa a fejlesztő felkészítésben való részvételt. /30. § (6)/

A más fogyatékos tanulót a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakértõi véleménye alapján - az igazgató mentesíti - a gyakorlati képzés kivételével - egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbõl az értékelés és minõsítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbõl mentesítik az értékelés és minõsítés alól, az iskola egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az alapmûveltségi vizsgán és az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az alapmûveltségi vizsgán, illetve az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési idõt, az írásbeli beszámolón lehetõvé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történõ felváltását. /30. § (9)/

A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevõ nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsõfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következõk:

a) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsõdleges célja a fogyatékosságból eredõ hátrány csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai foglalkozásokhoz a fogyatékosság típusának megfelelõ gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség, szakképzettség és egyetemi, fõiskolai szakirányú továbbképzés keretében szerzett - a tevékenység folytatására jogosító - szakképzettség,

b) ha a fogyatékos gyermek, tanuló ép értelmû és az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsõdlegesen nem a fogyatékosságból eredõ hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, továbbá a tanórán kívüli foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz az a) pontban meghatározott vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség és szakképzettség. /30. § (11)/

A más fogyatékos gyermekek óvodai nevelése esetén az óvoda nevelési programja tartalmazza a fogyatékosságból eredõ hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztõ tevékenységet is; iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztõ programot is. A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb idõt is megjelölhet. /50.§/

Az iskolában a szorgalmi idõ, tanítási év - az alapmûveltségi vizsga, az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve - minden évfolyamon száznyolcvanöt tanítási napból áll. ... Nappali rendszerû iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenhatodik, c) középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik életévét. A c) pontban meghatározott határidõ egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola elsõ évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettõt. Más fogyatékos tanuló esetén ... az a)-c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani. /52.§(1)/

A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevõ nevelési-oktatási intézményben a fogyatékos tanulók részére kötelezõ egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a fogyatékosságából eredõ hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelezõ egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti idõkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra ötven százaléka az autista tanuló esetében. /52.§ (6)/

A községi, a városi, a fõvárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésrõl, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésérõl és az általános iskolai nevelésérõl és oktatásáról. /86.§(1)/

Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetõ, oktatható más fogyatékos gyermekek, tanulók ellátását is. /86.§(1)/

A megyei önkormányzat, továbbá ... a fõvárosi önkormányzat köteles gondoskodni a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetõleg oktatható más fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, továbbá kollégiumi ellátásáról. /87. § (1)e)/

A közoktatási feladatok zavartalan biztosítása érdekében a fõvárosi, megyei önkormányzat a fõváros, megye területén mûködõ önkormányzatokkal együttmûködési megállapodás megkötését kezdeményezi a közoktatással összefüggõ - körzeti jellegû - szolgáltatások megszervezésére, így különösen b) a más fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátásának megoldására. /89.§/

A más fogyatékos gyermekek nevelését ellátó óvoda, óvodai csoport, valamint a más fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó iskola, iskolai csoport, osztály, tagozat mûködési (felvételi) körzetének megállapítása elõtt a fenntartó önkormányzat beszerzi az érdekelt önkormányzatok véleményét. /90. § (2)/

A fõvárosi, megyei önkormányzat által fenntartott, a más fogyatékos tanulók nevelését, oktatását több megyére, országrészre kiterjedõen ellátó nevelési-oktatási intézmény mûködési (felvételi) körzetének meghatározása elõtt be kell szerezni az Oktatási Minisztérium véleményét. /90. § (3)/

Az oktatási miniszter szabályozza a más fogyatékos gyermekek nevelésével és oktatásával kapcsolatos szakértõi javaslat és vélemény készítésével összefüggõ eljárást, a szakértõi és rehabilitációs bizottság mûködését, az országos és más szakértõi és rehabilitációs feladatokat. /94.§(1)d)/

A más fogyatékos tanuló esetén az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás minden esetben ingyenes. /114. § (2)/

A ... más fogyatékos gyermekek nevelésével és oktatásával, a pedagógiai szakszolgálatok biztosításával, a korai fejlesztéssel és gondozással, illetve a fejlesztõ felkészítéssel kapcsolatos közoktatási feladatok segítése, a feladatellátásban közremûködõ intézményrendszer mûködtetése és fejlesztése, az érintett gyermekek, tanulók részére a különleges gondozás igénybevételéhez szükséges eszközök, jármûvek beszerzésének támogatása, a szülõi gondozói tanfolyam megszervezésének segítése céljából a Kormány közalapítványt hoz létre. /119. § (2)/

Ha a más fogyatékos tanuló szakértõi vélemény alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve a szülõ otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségnek, a szakértõi véleményben megjelölt szakember foglalkoztatásának költségeit a szakértõi véleményt készítõ intézet fizeti. /120. § (1)/

Meg kell téríteni a pedagógiai szakszolgálatot nyújtó intézmény, a korai fejlesztést és gondozást nyújtó, a más fogyatékos gyermekek nevelését és oktatását végzõ, valamint a fejlesztõ felkészítést biztosító intézmény eléréséhez szükséges helyközi utazás költségeit, a gyermeknek, tanulónak és kísérõjének, továbbá a más fogyatékos gyermek, tanuló szülõje részére szervezett gondozói tanfolyam költségét. /120. § (2)/

A más fogyatékos tanulók csoportjából - függetlenül attól, hogy a gyermek, tanuló a többi gyermekkel együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben - az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál az autista gyermeket, tanulót három gyermekként, tanulóként kell számításba venni.

Hat tanulónként 1 gyermek- és ifjúsági felügyelõt vagy gyógypedagógiai asszisztenst kell alkalmazni az autista tanulókat nevelõ-oktató iskolában.


2012-01-17 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés