lepjunk.hu

Norman Doidge: A változó agy

Norman Doidge: A változó agy

Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából

Park Könyvkiadó 2011, a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával.

Fordította Sóskuthy György

Az agy képlékeny, élő szerv, amely képes megváltoztatni önnön szerkezetét és működését. Az idegrendszer kutatásának e minden bizonnyal legfontosabb felfedezése, az úgynevezett neuroplaszticitás alapjaiban cáfolja meg azt az évszázadok óta vallott elképzelést, miszerint a felnőtt agy képtelen a változásra. Ez a felismerés reményt kínál azoknak, akik szellemi korlátokkal vagy gyógyíthatatlannak vélt agykárosodással küszködnek, ugyanakkor az egészséges agyra vonatkozó ismereteinket is gyarapítja.


Dr. Norman Doidge lenyűgözően érdekes esettanulmányokkal mutatja be, milyen döbbenetes mértékű fejlődést értek el olyanok, akiknek állapotát más szakemberek már reménytelennek nyilvánították. Megismerünk egy fél aggyal született nőt, akinek másik agyféltekéje úgy alakult át, hogy teljes agyként működjön; vakokat, akik látni tanulnak; olyan személyeket, akiknek megfiatalították idősödő agyát, vagy eltüntették kínzó fantomvégtag-fájdalmait. Az agy változásra való képességének felismerésével jobban megérthetjük az olyan titokzatos jelenségeket is, mint a szerelem, a szexuális vonzalom vagy az ízlés. E könyvet olvasva egyszer s mindenkorra megváltozik az ember természetéről és lehetőségeiről alkotott képünk.

Eddig a kiadó ajánló szövege.

Nagy érdeklődéssel olvasom most a könyvet, és mindjárt a második fejezetből érdemesnek tartok egy részt idézni:

Építs magadnak jobban működő agyat!

Egy szellemi fogyatékosnak bélyegzett nő (Barbra Arrowsmith Young) rájön, hogyan gyógyíthatja meg önmagát.

„... Az Arrowsmith-féle megközelítés és általában az agyi gyakorlatok alkalmazása igen hatásos lehet az oktatásban is. Nyilvánvaló, hogy számos gyereknek válna hasznára egy, az agyi területeket vizsgáló és a gyengébb funkciókat azonosító felmérés, illetve az utóbbiakat megerősítő program. Ez sokkal hatékonyabb lenne, mint az olyanfajta korrepetálás, ahol újra meg újra ugyanazt ismételgetik, ami csak frusztrációhoz vezet. A ’gyenge láncszemek megerősítése’ után az emberek olyan képességekhez is hozzáférhetnek, amelyeknek a fejlődése addig gátolt volt, s emiatt óriási megkönnyebbülést éreznek...

...Ennek az új felismerésnek meglehetősen ironikus jelleget ad, hogy a pedagógusok a jelek szerint hosszú időn át, talán nem is tudatosan, de ezt a módszert alkalmazták: egyre nehezebb gyakorlatokkal igyekeztek megerősíteni a különböző agyi funkciókat. A 19. században és a 20. század elején a klasszikus oktatás fontos eleme volt a hosszú – és gyakran idegen nyelvű – versek megtanulása, ami erősítette a hallási memóriát (és ezzel a nyelvi gondolkozást), valamint a szép kézírásra fordított szinte fanatikus figyelem, amely valószínűleg javított az agy motoros (mozgások irányításával kapcsolatos) képességeit, és így nem csak a kézíráson segített, de gyorsabbá és folyamatosabbá tette az olvasást és a beszédet is. Igen nagy gondot fordítottak a szabatos és ékesszóló beszédre, valamint a szavak kiejtésének tökéletesítésére is. Az 1960-as évektől kezdve azonban a pedagógusok egyre inkább mellőzték a tananyagból a hagyományos gyakorlatokat, mondván, azok túl merevek, túl unalmasak, ’nem életszerűek’. Csakhogy e képességek elvesztése igen sokba került...”

(Milyen szerencse, hogy én még a hatvanas évek előtt érettségiztem, így feltehetően sokat köszönhetek a klasszikus oktatással tanító pedagógusoknak, és az így elsajátított képességeimnek. – A.)

Egy szülőtárs, aki nálamnál már előbbre tart az olvasásban, alábbi kör e-mailt küldte néhányunknak Az átszerkesztett agy című fejezetben olvasottakon fellelkesülve:

Sziasztok,

nagyon fel vagyok dobva, ui. tegnap a Deák téri, 2-es metró feljárónál lévő klassz és színvonalas könyvpavilonban várt rám egy könyv, isteni útmutatásként, a címe: A változó agy

Valóban elképesztő könyv!! Most éppen Merzenich Nobel-díjas agykutató beszámolójánál tartok az autizmusról. Okai - genetikai is, de környezeti is (lásd honlapomon a Megrajzolt sors című cikket – Alajos), NEM véletlen a felduzzadt szám az utóbbi években. Még ott tartok, hogy kialakulásban az játszik szerepet, hogy csecsemőkorban, amikor az agy átmenetileg „totál” tanulásra van ráállva és rögzülnek az érzékelés és egyéb agyi funkciók, az autistáknál robbanásszerűen kisül az ezért felelős neurotróf faktor (ún. BDNF), amelyik sajnos idő előtt lezárja ezeket az alapfolyamatokat, ezért MINDEN szinapszis rögzül és ,,a gyerek ott marad jó néhány differenciálatlan agyi térképpel, ami azután kiterjedt fejlődési rendellenességet okoz". - Erről, így sosem olvastam... Mindig ködösítik az okokat!

Agyuk ezért túlingerelhető, pl. egyetlen hangfrekvenciára az egész hallókéreg aktivizálódik, ezért volt a hiperaktivitás, túlpörgés, sztereotip mozdulatok, pl. tárgyak pörgetése (önmegnyugtatás, de lehetnek hipoérzékenyek, alulingereltek is bizonyos területek, pl. párnát harapdálása), Ismeretségi körömben van pl. olyan autista, aki ha mozgást lát, pl. zuhogó vizet, maga is átveszi a mozgást, egész lényével rezonál. ,,...mivel az agyban oly sok kapcsolat erősödött meg válogatás nélkül, elég néhány idegsejtnek kisüléseket produkálnia ahhoz, hogy az egész agy aktivizálódjon." Méretre is nagyobb ezeknek a gyerekeknek az agya, mert a BDNF hatására megvastagodik idegrostjaik zsíros burka. (Lásd az oldal alján közölt hírt is: Halálával „nagy veszteség érte az egész emberiséget” - Alajos)

- Itt tartok, de van jó hír is! Az agy mindig képes fejlődni, differenciálni, „áthuzalozódni”, új szinapszisokat létrehozni, mindhalálig. Elképesztők a  kísérletek lehetőségeinkről!! Autista gyerekeknél megfigyelte prof. úr,a  nyelvi fejlődés beindításával a többi gond is enyhül, szoros az összefüggés, hogyan reagálnak a  beszédre! A Fast ForWord számítógépes beszédhang-differenciáló programmal nagyon nagy eredményeket értek el, 6 hét alatt másfél évnyi fejlődést. (Ha valaki tudja, hol hogyan lehet elérni ezt a  programot, nagyon érdekel!! Talán van valahol magyar fordítása is...?) Úgyhogy kutakodom, hogyan lehet gyorsítani az agy elmaradt, elhúzódó differenciálását, remélem használható utat mutatnak az agykutatók, Isten áldja a munkájukat!

Ajánlom ezt az izgalmas könyvet jó szívvel, pedagógusoknak is, figyelemzavaros, diszlexiás gyerekek szüleinek, mindenki profitálhat belőle.

Stefi

Stefi ajánlatát jómagam is csak szívből támogatni tudom!

Alajos


A szerzőről: http://en.wikipedia.org/wiki/Norman_Doidge

http://www.normandoidge.com/normandoidge/MAIN.html

Videók:

http://www.youtube.com/watch?v=tFbm3jL7CDI

http://www.youtube.com/watch?v=LvEZfnlYX0U

Dr. Michael Merzenich előadása:

http://www.youtube.com/watch?v=lvzsXY0nfSQ

Halálával „nagy veszteség érte az egész emberiséget”

Elhunyt a legidősebb Nobel-díjas, Rita Levi-Montalcini olasz neurológus, aki 1986-ban amerikai kollégájával, Stanley Cohen biokémikussal megosztva kapta meg a Nobel-díjat az idegnövekedési faktorok felfedezéséért. A kutató 103 éves korában halt meg vasárnap (2012. december 30. - Alajos), római otthonában.

http://mno.hu/tudomany/halalaval-nagy-veszteseg-erte-az-egesz-emberiseget-1127845

Norman Doidge A változó agy című könyvében említi Rita Levi-Montalcini munkáját, mely hozzájárult Merzenich Nobel díjas professzor autizmussal kapcsolatos megfigyeléseihez . Az agyfejlődés kritikus időszaka és Rita Levi-Montalcini által felfedezett, az úgynevezett agyból származó neurotróf  (brain-drived neurotrophic factor, BDNF) faktorra vonatkozó kutatásai alapján "Merzenich kidolgozott egy elméletet, amely magyarázatot adhat arra, hogyan állhat össze ennyi különböző probléma az autizmus egészévé. Szerinte a kritikus időszakban bizonyos helyzetek túlingerlik az olyan gyerekek idegsejtjeit, akiknek örökletes hajlamuk van az autizmusra, és ez óriási mennyiségű BDNF  idő előtti felszabadulását okozza. Emiatt nem csak a fontos kapcsolatok erősödnek meg, hanem az összes." (Idézet a könyv Az átszerkesztett agy című fejezetéből - 109. oldal)


2012-12-31 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés