lepjunk.hu

Szülőszemmel egy iskolásról - Búcsúzóul

Szülőszemmel egy iskolásról - Búcsúzóul

Ahogy telnek az évek és rakódnak az autista kisemberekre a számukra gyakran feldolgozhatatlan élmények, egyre inkább körülbástyázzák magukat rituáléikkal, ragaszkodnak számukra biztonságot jelentő tárgyakhoz, hozzájuk megértéssel viszonyuló, őket elfogadó emberekhez, és – ha sikerélményük volt - akár intézményekhez is. Nem értik a mi világunkat, ezért kialakítják a sajátjukat. Egy saját világot, bármi áron.

(Az itt látható bevezető kép Ghyczy Dénes: From Inside című munkája)


Ezt írtam régebben az AOSZ Fórumosoknak 2007. decemberében, Advent kezdetén:

"A kicsi költő
...a kislány így szólt édesanyjához: tudod anyu, hogy én miért vagyok a világon? Aztán ő maga válaszolt, mert kérdése - ... - költői volt. Azért anyu, hogy téged szeresselek."

"Jön, jön, édes melegének biztos ígéretével az Ádvent."

„Idézet Czakó Gábor Velünkjáró c. könyvéből az Advent c. fejezetből:


Közeleg az Advent! Várakozzanak Önök is bizalommal!

És ne feledjék:

Amit elmondtam az jószerivel csak Nóra példája. Nincs két egyforma autista gyermek. Vannak súlyos, nehezen kezelhető, nem beszélő, autoagresszív autista gyerekek, és vannak az u.n. Asperger-szindrómásak. A jó képességűek, akiket lehet mutogatni, hogy lám, zsenik. A jövő emberei, stb.

Nemrégiben alábbi üzenetet kaptam egy autistákról szóló színmű (NEMSENKILÉNY) főszereplőjével (Börcsök Enikővel) készített interjú kritikájaként:

"Minden ilyen cikkel az a bajom, hogy mindenki arra futtatja ki, hogy senki sem normális, de ha  mégis, hát akkor az autisták a normálisak. Pedig észre kell venni, és a Nemsenkilény szövegeiben is benne van, hogy nem akarják ezt a magányt, hogy tudják, hogy mások, és ők is mást akarnának, de nem megy.

És te, (kedves szülőtárs) aki közelről látod autista gyermeked, látod a szenvedését, és nem tudsz rajta segíteni...

... így lesz a hazugságbeszédből igazságbeszéd, és így lesz a senkikből valaki, CELEB, és én csak kapkodom a fejem, hogy mi mindenről ír az újság, a tévé, az internet, és szinte hallom, hogy görbül az emberek dereka, miközben azt hiszik, szépek, sudárok, és nagyon fontos dolgokról tudnak."

Talán sikerült most Önöknek néhány valóban fontos dolgot elmondanom az autizmussal kapcsolatban.

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Budapest, 2010. november 10.  Fővárosi Pedagógiai Intézet

Alajos


Ajánlott vers: Áprily Lajos - Az én csodám

Vissza a tartalomjegyzékhez: Szülőszemmel egy iskolásról - Tartalomjegyzék




2010-11-11 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés