lepjunk.hu

Az autizmusról és az autizmus ellátásának jelenlegi helyzetéről hazánkban 3/4

Az autista személyeknek, családjaiknak és segítőiknek
nyújtható szolgáltatások jogi környezetéről

1. A kutató – feltáró munka alapjai

2. Összegzés

3.A jogszabályok kvantitatív (minõségi) elemzése 

(A tanulmányt az alábbiakban csak kivonatosan közlöm tekintettel a jogszabályi változásokra. K. A. )


1. A kutató – feltáró munka alapjai

Munkám során abból indultam ki, hogy a jogszabályalkotók aktivitásának, az autizmussal kapcsolatos ismereteinek egyik mutatója lehet, ha adott fogalmak jogszabályokban, jogi eszközökben és a kormányzati munkát meghatározozó fontosabb dokumentumokban való elõfordulását vizsgálom. Feltételeztem továbbá, hogy jelentõséggel bír a fogalmak – különbözõ dokumentumokban történõ – meghatározásának, csoportosításának, a fogalomhasználat okának és fejlõdésének összahasonlító elemzése.

 A feltáró munkában a teljeskörűségre törekedtem. Ezért a "KJK KERSZÖV" compLex CD jogtárat alkalmaztam. A program "keresés az adatbázisban (új)" szolgáltatását használtam. A keresési szempontok közül a "szövegrészlet a joganyagban" menüpontot választottam és kerestem az összes, 2002. március 31-én hatályos olyan dokumentumot, amelyben elõfordul az "autizmus", az "autisztikus", az "autista", az "autisták", a "pervazív", a "más fogyatékos" és az "Asperger" kifejezés. A hatályosság idõpontjának és a fogalmaknak a kiválasztása a kutató döntésének eredménye. A kiválasztásnál arra törekedtem, hogy a fogyatékosság (autisztikus, autista) és a velük foglalkozó fontosabb civil szervezetek (Autizmus Kutatócsoport, Autisták Érdekvédelmi Egyesülete) megjelölésére használt fogalmak elõkerüljenek. A "más fogyatékosság" kifejezést a közoktatási törvény vezette be 1993-ban, az "Asperger-szindróma" pedig az autizmus egyik formája.

Az eredményt – melyik kifejezést hány dokumentum tartalmazza, azaz adott szövegrészlet hány joganyagban fordul elõ – az alábbi ábra szemlélteti. A fogalmak összesen 79 alkalommal fordultak elõ.

1.sz. ábra: elõfordulási gyakoriság

Az egyes fogalmakhoz tartozó dokumentumok listája a jelen tanulmány 1. sz. melléklete.

 

A következõ ábrán azt szemléltetem, hogy egy-egy dokumentumban hány keresett kifejezés fordult elõ. Volt olyan jogszabály, amelyben hat kifejezés is elõfordult (A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról szóló 23/1997.(VI.4.) MKM rendelet), 3-3 jogszabályban és határozatban 2 és 3 keresett kifejezés fordult elõ. Ebbõl következõen összesen 65 dokumentum képezheti a továbbiakban a vizsgálat tárgyát.

2.sz. ábra: dokumentum/kifejezés

A 65 dokumentumot az alkotók alapján csoportokba soroltam. A képzett csoportok objektívek, hiszen azok adottak. Az eloszlást az alábbi ábra mutatja. Jól látható, hogy az Országgyûlés szignifikánsan több dokumentumot alkotott (39 db, melyek törvények és határozatok). Jelentõs még a Kormány szerepe 8 db rendelettel. Említésre méltó továbbá, hogy három ágazat szerepvállalására lehet még következtetni: oktatás 5 db rendelettel, illetve a szociális és az egészségügyi ágazat összesen 4 rendelettel. Érdekes, hogy az Alkotmánybíróság és az állampolgári jogok országgyûlési biztosa is alkalmazta már a keresett kifejezéseket.


3.sz. ábra: Alkotók szerinti megoszlás

A további elemzés megalapozása érdekében a 65 dokumentumot 7 téma szerint csoportokba rendeztem. Jól látható, hogy a dokumentumok több, mint fele (36 db, 55%) költségvetési természetû és társadalmi szervezetek támogatásáról szól.

4.sz. ábra: Finoman tematizált elõfordulás

A szakmai típusú jogszabályok közül - az elõzetes várakozásoknak megfelelõen - az oktatás szerepel a legtöbb dokumentummal. Ezt – az önkényesen képzett – "szakember és szakemberképzés" csoport követi, 7 dokumentummal. Meg kell azonban jegyezni, hogy ebbõl 4 a gyógypedagógussal foglalkozik, 1-1 pedig az oktatási, a szociális és az egészségügyi ágazathoz tartozó szakmával. Az önkormányzati igazgatáshoz tartozó dokumentumok mindegyike az oktatással összefüggésben tartalmazza a keresett kifejezéseket. Ha tehát a "finomabb", azaz részletesebb kategorizálástól eltekintünk, akkor az alábbi eloszlást kapjuk.

5.sz. ábra: Tematizált csoportok

Megállapítható, hogy az oktatási szakemberek alkalmazzák a leggyakrabban a keresett kifejezéseket a jogszabály-alkotás során. Ezt követi az egy tárcához tartozó fogyatékosságügy, gyermekvédelem és a szociális terület, a maga, összesen 11 elõfordulásával. Ezen kívül már csak az egészségügy "jut szóhoz", egy alkalmazással. Meg kell jegyezni, hogy a foglalkoztatási, a kulturális, a sport és a közlekedési terület egyáltalán nem jelenik meg.

Vajon mikor készültek a vizsgált dokumentumok? A társadalmi szervezetek támogatásával foglalkozó anyagokat, a kommentárokat, a beszámolót, az Alkotmánybíróság határozatait és az önkormányzati hatásköri jegyzéket most figyelmen kívül hagyom. Így összesen 22, érdemi dokumentum maradt. Évszámként azt az évet veszem figyelembe, amikor a jogszabályban a keresett kifejezés elõször megjelent; ez az idõpont lehet annak megjelenése vagy módosítása.

6.sz. ábra: A kifejezések alkalmazásának idõpontja és gyakorisága ágazatok szerint

Mind a négy idõszakban az oktatási és a szociális terület használja a kifejezéseket; az egészségügy, a gyermekvédelem és a fogyatékosságügy csak egyszer. Leghamarabb az oktatásügy és a szociális terület vezeti be a fogalmakat, utoljára a fogyatékosságügy csatlakozik. Azok elterjesztésében továbbra is az oktatásügy és a szociális terület játszik fontos szerepet, bár az oktatás meghatározóbb.

Fontos, hogy az egyes ágazatok mely kifejezéseket használják. Itt azonban már azt a számot alkalmazom, amely az adott fogalom összes elõfordulását mutatja a különbözõ, adott ágazathoz tartozó dokumentumokban.

7. sz. ábra: A fogalmak használata az oktatásban

8.sz. ábra: A fogalmak használata az egyes ágazatokban

Az oktatási ágazat azért kerül külön bemutatásra, mert a magas elõfordulási gyakoriság torzította a táblázatot, amitõl az értelmezhetetlenné vált volna.

Az oktatásügy valamennyi keresett fogalmat alkalmazza; legkedveltebb kifejezés a "más fogyatékos" és az autisztikus". A másik négy terület kifejezés-használatára a kisebb változatosság a jellemzõ. Az egészségügy csak az "autisztikus", a gyermekvédelem csak a "más fogyatékos" szót használja. A fogyatékosságügy él a "más fogyatékos" és a "pervazív", a szociális terület ezeken kívül az "autizmus" kifejezésekkel.

Végezetül azt szeretném bemutatni, hogy az egyes tárcák mikor vezették be a fogalmakat.

 

 


autizmus autista autisztikus pervazív más fogyatékos autisták

1990

Szociális

1

 

 

 

 

 

1993

Oktatás

 

4

 

1

30

 

1994

Oktatás

 

 

 

 

14

 

1995

Oktatás

 

 

 

 

1

 

1996

Oktatás

 

 

 

 

3

 

Egészségügy

 

 

1

 

 

 

1997

Oktatás

3

4

36

5

16

1

Gyermekvédelem





3


Szociális

 

 

 

 

1

 

1998

Oktatás

 

 

 

 

1

 

1999

Fogyatékosságügy

 

 

 

 

1

 

2000

Fogyatékosságügy

 

 

 

1

 

 

Oktatás

 

1

 

 

 

1

2001

Oktatás

 

 

 

 

2

 

Szociális

1

 

 

 

 

 

2002

Oktatás

 

 

1

 

 

 

Szociális

 

 

 

1

 

 

1.sz. táblázat: Az egyes fogalmak bevezetésérõl

Úgy gondolom, a táblázatból jól leolvasható, hogy a szociális terület 1990-ben alkotott 1 db jogszabályát nem számítva, valamennyi fogalmat az oktatási terület vezette be és terjesztette el.

Nagy biztonsággal megállapítható továbbá, hogy a legtöbb esetben a "más fogyatékos" fogalom átvételére került sor.

 

2. Összegzés

A jogszabályok, egyéb jogi eszközök és dokumentumok kvalitatív (mennyiségi) elemzése alapján a következõ legfontosabb megállapításokat tehetjük:

1./ A leggyakrabban az Országgyűlés alkalmazza a keresett kifejezésekett (autisták és autizmus). Ennek az az oka, hogy a fogalmakat a nevükben viselõ szervezetek rendszeres támogatottjai a központi költségvetésnek.

2./ Szakmai tekintetben az oktatásügy használja elsõként, a legszélesebb körben és a legnagyobb gyakorisággal a keresett fogalmakat.

3./ A szociális, a gyermekvédelmi, a fogyatékosügyi és az egészségügyi ágazat az oktatásügyet követte mind idõben, mind a fogalom kiválasztásában.

4./ A 3. pontban nem említett ágazatok jogszabályaiban, egyéb jogi eszközökben és dokumentumokban a keresett kifejezések nem jelennek meg.

5./ A legelterjedtebb kifejezés a "más fogyatékos".


3. A jogszabályok kvantitatív (minõségi) elemzése

 

3.1 Társadalmi szervezetek támogatása

Az 1993-2000. évi költségvetési és azok vérehajtásáról szóló törvények

Az 1993-2000. évek költségvetésérõl és azok végrehajtásáról szóló törvényekben az Autizmus Alapítvány szerepel. Az alapítvány 1993-tól 1998-ig két minisztériumtól kapott támogatást: a Népjóléti Minisztériumtól (1998-ban Szociális és Családügyi Minisztérium) és a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériumtól (1998-tól Oktatási Minisztérium). 1999-ben és 2000-ben a támogatást 1 tárca biztosította, az Oktatási Minisztérium.

Megjegyzés: 2001-ben és 2002-ben az alapítvány központi finanszírozása nem szûnt meg, csak az Autizmus Alapítvány költségvetési törvényben történõ nevesített szerepeltetése helyett az OM másik megoldást választott. Eszerint az OM felügyeleti vagy "fõ szponzori" körébe tartozó valamennyi alapítvány támogatása 1 soron szerepelt. Ezzel természetesen megszûnt az Országgyûlés jogköre, amellyel egyenként meghatározhatta az alapítványok támogatását. Ezt a jogkörét átadta az Oktatási Minisztériumnak.

A tényleges támogatások összege az 1999. év kivételével – a tiszai árvíz miatt – megegyezett a tervekkel. A tervek és a támogatások az alábbiak szerint alakultak:


Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, 1998-tól Oktatási Minisztérium

Népjóléti Minisztérium,1998-ban Szociális és Családügyi Minisztérium


terv E Ft-ban

tény E Ft-ban

terv E Ft-ban

tény E Ft-ban

1993

5 000

5 000

30 000

30 000

1994

5 000

5 000

20 000

20 000

1995

5 000

5 000

25 000

25 000

1996

15 000

15 000

5 000

5 000

1997

15 000

15 000

20 000

20 000

1998

15 000

15 000

20 000

20 000

1999

72 000

72 000



2000

72 000

57 000



2. sz. táblázat: az Autizmus Alapítvány költségvetési támogatása

 

A társadalmi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló 1991-1994. és 1997-2002. évi Országgyűlési határozatok, az értelmi fogyatékosokat segítõ érdekvédelmi szervezetek támogatására szolgáló keret elosztásáról szóló 1995-96. évi Országgyűlési határozatok, valamint az Országgyűlés elnökének 1994-1998. és a 2000. évi közleményei a jegyzékbe vett érdek-képviseleti és társadalmi szervezetek listájáról, továbbá Az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetségének közleményei az 1997. és az 1999. évi költségvetési támogatás szervezetek közötti felosztásáról

Az Országgyűlés Elnöke által közzétett jegyzékekben évrõl-évre és rendrõl-rendre egy "cél" szervezet szerepel: az Autisták Érdekvédelmi Egyesülete.

A társadalmi szervezetek – 1994-ben közérdekû szervezetek – támogatására az Országgyűlés rendelkezett és rendelkezik a mai napig is, a mindekori költségvetési törvényben rögzített, elosztható keretösszeggel. Ebbõl részesülhetnek a fogyatékos személyek azon szervezetei is, amelyek nem szerepelnek nevesítetten a költségvetési törvényben.

A jelen tanulmányban releváns szervezeteket és támogatottságukat mutatja be a táblázat.

 

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Autizmus Kutatócsoport

3 007 500 Ft

                     
Autista Szülői Érdekvédelmi Egyesület

300 800 Ft

                     
Autisták Érdekvédelmi Egyesülete  

1 000 000 Ft

550 000 Ft

600 000 Ft

1 000 000 Ft

900 000 Ft

1 300 000 Ft

850 000 Ft

1 700 000 Ft

500 000 Ft

270 000 Ft

230 000 Ft

Miskolcon és Miskolc környékén élõ Autisták Érdekvédelmi Egyesülete        

800 000 Ft

900 000 Ft

200 000 Ft

 

2 000 000 Ft

     
Autista Gyermekekért Egyesület                  

100 000 Ft

90 000 Ft

90 000 Ft

Kalán néni Pihenő kertje Közhasznú Autista Alapítvány                  

200 000 Ft

110 000 Ft

90 000 Ft

Autista Sérültekért Zalában Alapítvány                    

100 000 Ft

 
Miskolci Autista Alapítvány                    

100 000 Ft

 
Autisztikus Gyermekekért Baranyában Alapítvány                    

100 000 Ft

90 000 Ft

Autista Segítő Központ Alapítvány                    

100 000 Ft

90 000 Ft

AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány                    

100 000 Ft

90 000 Ft

Egri Autista Alapítvány                    

180 000 Ft

170 000 Ft

3. sz. táblázat: az "autista" szervezetek országgyűlési és ÉFOÉSZ keretén belül történõ támogatottsága

Érdekes, hogy a szervezetek különbözõ kategóriákban jelennek meg és van olyan szervezet, amelyik ugyanazt a tevékenységet végzi, évrõl évre mégis más és más kategóriába "soroltatik". A lehetséges kategóriák: I. Egészségügyi, rehabilitációs, prevenciós, egészségmegőrzési és szociális feladatokat ellátó szervezetek, II. Gyermek- és ifjúsági szervezetek, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat, illetve érdekképviseletet ellátó szervezetek, oktatási tevékenységet végző szervezetek V. Egyéb közérdekű feladatokat ellátó szervezetek

Ezen a kereten felül az Országgyűlés határozta és határozza meg a fogyatékos személyek országos társadalmi szervezetei költségvetési támogatását.

Ide tartozik jelenleg:

A felsorolt szövetségek közül a SINOSZ, a MEOSZ és a VGYOSZ 1992. évtõl kezdõdõen nevesítetten szerepel a költségvetési törvényben; 1992-tõl 1997-ig az Országgyûlés, 1998-ban a Népjóléti Minisztérium, 1999-tõl 2002-ig a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetében.

A Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége 1999 óta kap támogatást a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetébõl (nevesítetten szerepel).

Nem ilyen egyszerű az értelmi fogyatékos személyeket segítõ szervezetek támogatásának esete. 1992-tõl 1996-ig "az értelmi fogyatékosokat segítõ szervezetek támogatása" kifejezés szerepelt a költségvetési törvényben; a keret elosztásáról az Országgyűlés döntött. Az ÉFOÉSZ minden évben kapott támogatást. 1997-tõl 2000-ig kizárólag az ÉFOÉSZ neve szerepel a költségvetési törvényben, 1997-ben az Országgyűlés, 1998-ban a Népjóléti Minisztérium, 1999-tõl 2000-ig a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetében. Ezekben az években az ÉFOÉSZ kötelezettsége volt, hogy az éves támogatásának meghatározott részét pályázati úton továbbadja az értelmi fogyatékos személyeket segítõ szervezeteknek. 2001-ben és 2002-ben – a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetében két sor szerepel: az egyik az ÉFOÉSZ, a másik az értelmi fogyatékos személyeket segítõ országos és regionális szervezetek költségvetési támogatását tartalmazza.

A fentieket ismertetem az alábbi táblázatban:

    SINOSZ MEOSZ VGYOSZ Értelmi fogy. személyek szervezetei ÉFOÉSZ MSzOSKÉSz
   

M Ft-ban

OGY

1992

30

18

46

6

   

OGY

1993

48

37

54

23

   

OGY

1994

60

46

67

29

   

OGY

1995

68

60

82

34

   

OGY

1996

293

 

OGY

1997

88

77

104

*

**44,

 

NM

1998

105,6

92,4

124,8

*

**68,4

 

SzCsM

1999

116,1

101,6

137,2

*

**91,2

10

SzCsM

2000

116,1

101,6

137,2

*

**91,2

10

SzCsM

2001

121,9

107

144

43,2

52,8

10

SzCsM

2002

165

144,8

194,9

58,5

71,4

10

* az ÉFOÉSZ költségvetésében
** értelmi fogyatékos személyek szervezeteivel együtt

4.sz. táblázat: a "nagy szövetségek" költségvetési támogatásáról

A társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának bemutatása alapján a következõk állapíthatók meg:

1./ Az Autizmus Alapítvány hosszú idõn keresztül két tárcától kapott támogatást, ami arra enged következtetni, hogy az autista gyermekek ellátása (oktatással párhuzamosan egészségügyi és szociális jellegû ellátás) megkívánja a tárcák közötti együttmûködést. (Javaslat 1.)

2./ A társadalmi szervezetek a költségvetési törvény "több helyérõl" is támogatáshoz juthatnak, mint azt az Autisták Érdekvédelmi Egyesületének esete is(!) mutatja (Országgyűlés és ÉFOÉSZ). Bár jelen tanulmánynak nem témája, mégis megemlítem: fogyatékos személyek társadalmi szervezeteinek támogatására nyitott, elkülönített forrással rendelkezik 2002-ben az Országgyűlés, az Oktatási Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium. A többszörös finanszírozás lehetõsége kormányzati koordináció nélkül nem kizárt. (Javaslat 1.)

3./ Az évek során az értelmi fogyatékos személyek szervezeteinek támogatása különböző módon történt, ami azt bizonyítja, hogy az elosztás elvei és módszerei változtathatók.

A hagyományos "fogyatékossági csoportok" mellett 1999-ben megjelent egy ötödik fogyatékossági csoport: a szervátültetettek; ami azt bizonyítja, hogy a támogatásra jogosultak köre változtatható, bõvíthetõ.

A közoktatási törvényben, a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló kormány rendeletben, valamint a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot szabályozó szociális és egészségügyi miniszteri rendeletben önálló fogyatékossági csoportként jelennek meg az "autisták".

Az "autisták" szülőszervezete, a több civil szervezet gyűjtőszervezeteként működő Autisták Érdekvédelmi Egyesülete 1991. évtől kezdődően – pályázati úton – minden évben rendre támogatáshoz jut; igaz változó és az utóbbi években csökkenő összeggel. 2001-ben és 2002-ben az Országgyűlés mellett a Szociális és Családügyi Minisztérium is adott támogatást. (Javaslat 2.)

3.2 Oktatás

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

(Lásd honlapomon az Alapjogoknál - A törvény 2012. január 1-től változik! - Alajos)


2010-02-15 21:20:35
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés