lepjunk.hu

A tudat titkai

Simon Baron-Cohen színes, hangalámondásos, angol ismeretterjesztő filmje az autizmusról és az agy működéséről. A film eredeti címe: Mindreaders azaz gondolatolvasók egy Illumination produkció 1997-ből. (A magyar változatot a Spectrum TV mutatta be 1998-ban)


Az autisták nem tudják megérteni, miért vágnak különféle arcokat az emberek. Képzeljük el, hogyan éreznénk magunkat, ha nem tudnánk megfejteni, mi történik az emberek fejében, és hogy mit éreznek. Az autisták világa ilyen.

Ezekkel a szavakkal indul az izgalmas utazás az emberek gondolatai, agya működésének titkai körül.

Egy autista számára arcunk egy bőrzsákhoz hasonlíthat, melyen fent van két kicsi pont amely állandóan villog, alul egy nagy lyuk amely ki-be csukódik, és érthetetlen zajok törnek ki belőle. Mit csinál ez a sok bőrzsák?

Számunkra életre kel, mert az arcról a mások gondolatában olvasás természetes. Az autisták agya minderre nem képes, ezt nevezi Baron-Cohen „érzelmi vakságnak”. Végeredményben a film a naiv tudatelméleti sérülés részletes és szemléletes magyarázata, melynek során összehasonlítja a normálisan működő agyunkat az autistákéval.

Szemléletesen mondja el mindezt a film elején meginterjúvolt Temple Grandin, a híres kelet coloradói Asperger szindrómás autista, aki a film készítésekor 50 éves volt. Megtudjuk tőle, hogy sokkal jobban megérti a teheneket, mint az embereket. „Az állatoknak a félelem a legfőbb érzésük, mint az enyém is” – vallja. Egy állandó „harcolj-menekülj” állapot, állandó rettegés uralkodott sokáig rajta. Bennünket, neuorotipikusokat „érzelmi robotoknak” tekint. Idegen bolygón érezte magát köztünk, mint Mr. Spock az Enterprise című (1970-es években játszott) fantasztikus tv-filmsorozatban. Megalkotta rólunk az ÉSZJ elméletét, ami annyit tesz, mint Érdekes Szociológiai Jelenség.  Az agyában elkülönültek a gondolatok az érzelmektől, és úgy próbálta megtanulni az emberek érzelmeit, mintha tankönyvet olvasna. Mikor egy könyvtárat elöntött a víz, egy méter magasan állt és számos könyv elpusztult, ő ezt úgy gyászolta, mit a többi ember a halottait. „Gondolatok haltak meg” – emlékezik. Folyamatosan metaforákban gondolkodik (ilyen volt kezdetben az üvegajtó metafora), és manapság már egy hatalmas szuperszámítógép könyvtára jelenik meg agyában, melyből alkalmanként hívja le a megfelelő viselkedési formákat bizonyos szituációknál, ami természetesen bonyolult keresési, elemzési és összehasonlítási feladatot jelent. Adott esetben azonban, feszült helyzeteknél nehezen találja meg a megfelelő választ.

A film továbbiakban bemutatja, hogy különböző korú gyermekek vizsgálata során felmérhető, mikor milyen szintű náluk mások tudatállapotának felismerése, és milyen korban érik el pl., hogy megértsék másoknak az övéktől eltérő érzékeléseit, az un. „szándékállapotokat”. Ez kb. 2 – 3 éves korban tapasztalható, és a kétértelműséget csak 4 -6 éves kortól ismerik fel, hiszen ehhez az érzékeléshez elvont gondolkodás szükséges.

Igen szemléletesen láthatjuk a híres Sally Anne tesztet, melyet egy autista kisfiúval végeznek.

Az autisták agyának, a szociális agy működésének zavaraira összehasonlító kutatásokat is végeztek.

Megismerjük az autisták ellentéteit, a Williams szindrómás szellemi fogyatékos gyerekeket, akik rendkívül alacsony IQ-juk ellenére sokkal jobban megértik mások gondolatait, azaz mások tudatállapotának elemzése kitűnő. Bonyolult szerepjátékokra képesek. Az amygdala normális esetben igen aktív az érzelmek feldolgozásánál, a homloklebeny szemüreg felőli elülső részével történő együttműködés intenzív. E két agyterület a szociális agy legfőbb alkotórésze, melyből az amygdala az ősi terület, míg a homloklebeny szemüregi része a tervezés feladatát látja el. Tehát az amygdala és a homloklebeny egy hálózat részét alkotják, együtt hozzák létre az egyén sajátos szociális reakcióját. Nem közömbös tehát, mely terület sérült.

Autistáknál az amygdala ill. a szociális agy szerepét más agyterületek veszik át. Tragikus balesetek bizonyítják, hogy a homloklebeny sérülése vagy pusztulása óriási változásokat eredményez a szociális viselkedésben.

Úgy tűnik, rendkívüli kapcsolat létezik az autizus és a normál emberi agy működése között. Érdekes eredményre vezetett a Turner szindrómás gyerekek vizsgálata, az un. „néma gének” szerepe. Ez csak lányokat súlytó ritka női betegség. Az X ill. Y kromoszómák öröklődésének törvényszerűsége, hogy az egyik X-et az apától, a másikat az anyától örököljük. A nőkre jellemző XX kromoszómából (férfiakra az XY jellemző) valamilyen okból az egyik X eltűnik. Az X kromoszóma a homloklebeny fejlődésére hat, és ha az egyetlen X kromoszómát az anyjuktól örökölik a lányok, akkor az a szociális viselkedésüket befolyásolja.

Az autizmus ritka a lányok esetében. Általában 10 ezer autistából egy autista lány születik, de ha az anyától öröklik az egy X kromoszómát, akkor ez az arány akár négyszázszoros is lehet. Egy nő kromoszómájában létfontosságú gének kapcsolódhatnak ki, és az anyák átörökítik ezeket a „néma géneket” a gyerekeiknek.

A fiúk csak az anyjuktól örökölhetik az X kromoszómájukat (az XY jellegzetesség), ez a magyarázata, hogy a fiúk körében 10-szer nagyobb az autizmus előfordulása, mint a lányoknál, ha kikapcsolva öröklik az egy X kromoszómát, az un. „alvó gént”. Ez az állapot bizonyos evolúciós előnyt jelent a férfiak számára. Mi ez az előny? Az elvont világ felismerése.

Kiemelkedő képességű Asperger szindrómásak vizsgálata is ezt bizonyítja. De érdekes következtetésre jutottak az autisták szüleinél is az érzelmek felismerése terén, ugyan is, ők is meglehetősen rosszul ítélik meg mások tudatállapotát. Asperger szindrómás autisták és szüleik viszont igen jól teljesítenek rejtett alakzatok felismerésében, miközben gyengék a szociális információk feldolgozásában.

Bármely populáció 5%-a dolgozik mérnökként, de az autista gyerekeknél az apák 12 %-a. Tehát kétszeres érték figyelhető meg, és ez érvényes az autisták nagyapáira is.

Elmondható, hogy amíg a női agy jobban olvas az arcokból, a férfi agy jobban értelmezi az elvont fizikai rendszereket. Az autistákra mindez igen jellemző, úgyszólván a férfiagy genetikailag szélsőséges megnyilvánulása. A férfiak autizmusra való hajlama lehet az ár, hogy az agyuk férfi módra működjön. A nők beleérző képessége fejlettebb.

Az angliai segítőhálózatoknak köszönhetően az utólagosan, azaz „későn” diagnosztizált férfiaknál lavinaszerűen megnőtt az Asperger szindrómások száma. Lényeges a diagnózis, ha későn is, mert az Aspergeresek pl. igen jól fejleszthetők, taníthatók, és megtanulják, hogy lehetőségük van a fejlődésre. Egyébként szenvednek az elszigetelődés, a magányosság érzésétől.

A film véleményem szerint alapmű. Kár, hogy forgalmazása, keresettsége más autizmusról szóló játék, dokumentum vagy ismeretterjesztő filmekkel szemben elenyésző.

A film zárószavai, melyeket felváltva egyszer egy férfi, egyszer egy nő sorol:

Férfi: gondolkozik; akar; hisz; elvár; emlékezik; kételkedik; képzelődik;

Nő: találgat; színlel; megfontol; érvel; vágyakozik; felejt; észrevesz;

Férfi: elnéz; dönt; részt vesz; tervez; óhajt;

Együtt: REMÉNYKEDIK

Reménykedjünk mi is együtt!

(Alajos)


 

Fenti témához kapcsolódó ajánlott cikkek:

Az autisták valójában zsenik?

Az autisták is tudnak tanulni

Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

Beszámoló az V. Fragilis X Konferenciáról

Oliver Sacks: Antropológus a Marson


2010-07-25 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés