lepjunk.hu

Cselekvőképesség – Gondnokság

Főszabályok

A nagykorú személyek cselekvőképességét korlátozó illetve kizáró gondnokságra vonatkozó jelenleg (2010-ben) hatályos jogszabály az autisták vonatkozásában a bíróság jelenleg az alábbiak szerint mérlegel:


Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez, szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatékossága vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy időszakonként visszatérően, nagymértékben csökkent – Ptk. 14. § (1), (4). Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza.

Korlátozó gondnokság jelenleg (2010-ben még) hatályos főbb szabályai könnyen érthető megfogalmazásban az AOSZ 2010-ben megjelent Útmutató c. kiadványának szóhasználatát kölcsönözve:

Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége –  a pszichés állapota, vagy szellemi fogyatékossága miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik.  – Ptk. 15. § (1), (4).

A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata – egy kivétellel – semmis; nevében a gondnoka jár el...

A főszabály alól kivétel: a cselekvőképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek. – Ptk. 15/A. § (2).

Kizáró gondnokság jelenleg (2010-ben még) hatályos főbb szabályai könnyen érthető megfogalmazásban az AOSZ 2010-ben megjelent Útmutató c. kiadványának szóhasználatát kölcsönözve:

Az új polgári törvénykönyv megszünteti a kizáró gondnokságot, amennyiben életbe lép.

Hivatkozási alap az ENSZ egyezmény 12. cikkének 2. és 3. pontja, mely szerint a  fogyatékossággal élő személyeket az élet minden területén másokkal azonos alapon megilleti a jog- ill. cselekvőképesség.

Az új jogszabály – amennyiben életbe lép – a cselekvőképességet korlátozó gondnokság intézményét meghagyva bevezeti az előzetes jognyilatkozat és a támogatott döntéshozatal jogintézményét.

Az autista személy döntéseinek főbb szabályai könnyen érthető megfogalmazásban az AOSZ 2010-ben megjelent Útmutató c. kiadványának szóhasználatát kölcsönözve:

Az autista személy elmondja egy ügyvédnek, hogy mit szeretne.

Az ügyvéd leírja, hogy mit szeretne az autista személy.

Ezt hívják előzetes jognyilatkozatnak.

Az autista személy ebben a nyilatkozatban megmondhatja, hogy kik segítsenek neki dönteni.

Az autista személy ebben a nyilatkozatban megmondhatja, hogy kik ne segítsenek neki dönteni.

Az autista személy ebben a nyilatkozatban megmondhatja, hogy szeretne intézménybe költözni.

Az autista személy ebben a nyilatkozatban megmondhatja, hogy nem szeretne intézménybe költözni.

Az autista személy ebben a nyilatkozatban megmondhatja, hogy mit szeretne csinálni a pénzével, vagy mit szeretne csinálni a lakásával.

A bíróság elolvassa az autista személy jognyilatkozatát

A bíróság kijelöl egy embert, hogy segítsen az autista személynek.

A bíróság az autista személy kérésére több személyt is kijelölhet, hogy az autista személynek segítsen.

A segítésre kijelölt személy a támogató.

A támogató segít dönteni az autista személynek.

A támogató és az autista személy közösen beszélik meg, hogy mi a legjobb döntés.

A törvény ezt hívja támogatott döntéshozatalnak.

...

Az új törvény azt mondja, hogy senkit nem lehet gondnokság alá helyezni csak azért, mert nehezen értik meg, amit mondani szeretne.

...

A gondnok köteles mindent megtenni azért, hogy megértse, mit akar az autista személy.

...

-          az autista személynek és a fogyatékos személynek joga van eldönteni, hogy akar-e gyereket.

-          Az autista személynek és fogyatékos személynek joga van megismerni az információkat arról, hogy hogyan születhet gyereke.

...

Magyarországon kizáró gondnokság alatt élő személy nem köthet házasságot.

Magyarországon meg kell változtatni a törvényt.

---------------------------------------------------

Eddig az idézetek az Útmutató-ból

Az előző kormányzati ciklusban a parlament által jóváhagyott törvény 2010. május 1-el történő életbeléptetését az Alkotmánybíróság megakadályozta.

A Ptk. előkészítése során az új kormány széles körű egyeztetést kezdeményez. A szakmai és társadalmi vita feltételeit 2010. november 30-ig kell megteremteni. Az új tervezet 2011. őszén kerülhet a parlament elé, és várhatóan 2013. január elsejétől lép hatályba.

Bővebben: A Fidesz 2013-ra ígéri az új polgári törvénykönyvet Népszabadság| 2010. június 30.

http://nol.hu/lap/mo/20100630-a_fidesz_2013-ra_igeri_az_uj_polgari_torvenykonyvet

És döntött a parlament is 2010. július 5-én: Nem lép hatályba az új Ptk.

http://www.mno.hu/portal/723097

Remélhetőleg alábbi kérdéseimre is választ kapok majd, mint érintett szülő.

Kérdéseim:

Milyen áttörő orvosi, orvos-biológiai, genetikai, pszichiátriai, pszichológiai, neurológiai, agykutatással, stb., netán homeopátiás kezeléssel kapcsolatos eredmény alapozza meg, hogy az autizmus spektrum bármely szeletét érintő jogszabály-változtatás ebben a fogyatékossági ágban is indokolttá vált? Azaz a fent említett Ptk. 15/A. § (2) bekezdésben meghatározottakon kívül dönthet más jogügyletekben is?

Mennyiben változott a súlyosan érintett autista felnőttek saját ügyeik viteléhez szükséges belátási képességük? Azaz súlyos állapotuk ezek szerint többé már nem tartós, és döntési képességük sem hiányzik már – a törvénymódosítási szándék szerint – teljes mértékben?

Pontosítsuk az „autista személy” jelentését. A fentiekben alkalmazott szóhasználat elé minden esetben hozzátenném a nem beszélő, (auto)agresszív, nem szobatiszta jelzőket is. Mivel ezek a sérülések gyakran előfordulnak az autizmus spektrumban, hogyan vonatkoztatja a jogszabály ezekre az esetekre az előzetes jognyilatkozat jogintézményét?

Hivatkozik a törvényjavaslat egyoldalúan arra, hogy „senkit nem lehet gondnokság alá helyezni csak azért, mert nehezen értik meg, amit mondani szeretne”. Autisták esetében a fordítottja is igaz: sokan közülük nem értik meg, illetve nem tudják értelmezni a hallottakat, látottakat, sőt gyakran félreértik, másként értelmezik az információkat. A támogatott döntéshozatal jogintézménye az én olvasatomban az autista személy döntésének befolyásolása (manipulálása), ami a cselekvőképességet kizáró gondnokság esetében bizony szükséges, mivel több évtizedes tapasztalatom szerint még aránylag jól kommunikáló autitsta, de súlyos sérülés esetében is mindenképpen fennáll az a helyzet, hogy – belátási és döntési képességük hiányában – saját érdekükkel (anyagi, fizikai biztonságuk veszélyeztetésével) ellentétesen szeretnének dönteni mindenáron. Az ilyen esetekben a gondnok feladata óriási, és felelőssége egyértelműen számon kérhető, és nem terjed ki a kizáróság miatt pl. választójog, házasságkötés, gyermekvállalás, vagyonnal történő rendelkezés és hasonló jogi lépések megtételének mérlegelési lehetőségére. A támogatott döntéshozatal jogintézménye hogyan fogja kiküszöbölni a félreértéseket? Milyen eszközök állnak majd rendelkezésre, hogy az autista személy döntésében ne a támogató befolyása érvényesüljön, és a döntés valóban az autista személyek érdekében szülessen?

Megjegyzés: Sokszor gátja a pozitív cselekvésnek a minden áron történő "jogvédés" (Alajos)

Javasolt cikk: Nyomra vezető DNS

(Ajánlom még az Autizmus reklámfilm megtekintését. Ez egy jellemző helyzet az autisták szociális, kommunikációs viselkedésére. Ha figyelemfelkeltést akarunk elérni, ezt hangsúlyozzuk, a gondnokság intézményének liberalizálásánál pedig általánosítunk, és az ilyen, méghozzá gyakran előforduló, sok autista személyre jellemző eseteket elhallgatjuk?)

Alajos

Lásd még: Cselekvőképesség - munkaviszony

illetve:      Gondnokságról a szakember szemével

valamint:  Gondnokságról szülőszemmel

Az Ír Autista Szövetség álláspontja: Az autista farm működésének irányelvei II.

Ajánlott tanulmány: Autizmus - Tény - Képek

Az új, 2014. március 15-től hatályos Ptk normaszövege



2013-09-05 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés