lepjunk.hu

Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan”

A könyv első rész első fejezetének mottója ez az Antione de Saint-Exupéry híres könyvéből, A kisherceg-ből vett idézet., mely tulajdonképpen az alapgondolat, melyből kiindulva igen messzire jutunk érzelmeink megértése terén a szerző segítségével. Az evolúciót követve bebizonyosodik, hogy a gondolkodás sehol nem volt még, amikor az érzelmek már léteztek.

Háttér kiadó Lélek kontroll sorozat (454 oldal) Fordította N. Kiss Zsuzsa 1997-ben


A szerző érdeklődését a téma iránt egy beszélgetés során elhangzott megjegyzés keltette föl, hogy azután hosszú éveket töltsön az emberi érzelmek megnyilvánulásainak vizsgálatával. Ez a megjegyzés két szóból állt: „érzelmi iskolázottság”.

Lépésről lépésre meggyőződhetünk arról, hogy a sokat emlegetett intelligenciahányados, az IQ mellett sorsunk alakulását indulataink gyakran sokkal erőteljesebben befolyásolják. „Az érzelmi élet gondolkodásban betöltött szerepét ... meglepően lekicsinyelték a kutatók” – állapítja meg a könyv bevezetőjében. Pedig számos megfigyeléssel bizonyítható, hogy magas IQ-val rendelkező személyek milyen gyakran vallanak kudarcot gyengébb intelligenciahányadossal megáldott embertársaikkal szemben. Ez a látszólagos ellentmondás éppen az érzelmi intelligenciának nevezett képességekben megmutatkozó különbségekben rejlik. Egy motivált, lelkes, kitartó és indulatain uralkodni tudó, azaz önkontrollal rendelkező személy gyakran jobban boldogul az életben. A magyarázat erre, Goleman szavaival élve a következő:

„Aki ki van szolgáltatva indulatainak – azaz nincs önuralma –, erkölcsi fogyatékosságban szenved. Az indulat megzabolázása az akarat és a jellem alapvetése... Erkölcsi állásfoglalás után kiáltó korunkban kulcskérdés az önmérséklet és az együttérzés.”

Ugyanis a mindennapi életben kapcsolatainkat, döntéseinket és ebből kifolyólag személyes életutunkat, de kapcsolataink és döntéseink révén másokét is nem csak racionális gondolkodásunk, hanem érzelmeink is befolyásolják. Fontos tehát, hogy megtanuljuk érzelmeinket kezelni, nehogy indulataink elnyomják józan megfontoltságunkat – ahogyan olykor mondani is szoktuk: a harag rossz tanácsadó.

Indulatainkat pedig azért szükséges ellenőrzésünk alatt tartani, mert az evolúciós örökségünk, az érzelmek, melyek a kezdetekben olyan jól szabályozták döntéseinket, nem fejlődtek a civilizáció rohamos fejlődésével. Ezt felismerték már a régi bölcsek is, ezért születtek már a korai civilizációkban is erkölcsi törvények – ilyen a tízparancsolat is –, hogy szabályozzák, korlátozzák az emberek érzelmi életét, „hogy külső szabályozással vessenek gátat a belülről zabolátlanul feltörő szélsőséges érzelmeknek”. Másként fogalmazva, hogy szabályozzák az emberi együttélést.

De mire valók voltaképpen az érzelmek? Választ kapunk erre és egyben útmutatást is, hogyan fejleszthető az érzelmi intelligencia. Külön hangsúlyt kap a legveszélyeztetettebb korosztály, a gyermekek érzelmi nevelése, ami sok társadalmi konfliktus megelőzését eredményezheti a mai válságos korban. Alapvető életvezetési tudnivalókra van szükségük.

A 454 oldalas könyv végén található függelék mintegy tömör összefoglalója Daniel Goleman fejtegetéseinek. Lexikonszerűen sorolja föl, hogy mi az emóció, milyen általános kategóriái vannak. Röviden áttekinti az érzelmi elme sajátosságait. Bemutatja a félelem idegrendszeri hálózatát, az amygdala, az „érzelmi emlékek tárházának” jelentőségét az agy működésénél. Támpontokat ad különböző, az érzelmi nevelést előtérbe helyező programok kialakításához, a prevenciós, az önismereti valamint a társas és érzelmi tanulás tananyagához.

Alajos

Lásd még: Az érzelmek tudománya


2010-06-19 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés