lepjunk.hu

Glutén és kazeinmentes diéta hatása autista gyermekeknél - 5. + 6.

Keresztes Anikó szakdolgozata 2009. ősz.

5.       Megbeszélés

6.       Összefoglalás


5.       Megbeszélés

Az eredmények alapján elmondhatom, hogy hipotéziseim megerősítést nyertek. A szülők valóban érdeklődnek a diéta iránt, egyre több fórumot, találkozót szerveznek, ahol a már diétáztató családok elmesélik tapasztalataikat az érdeklődőknek.

A szülők által elmesélt történetekből világosan kitűnik, hogy a magyar egészségügyi szakemberek egy jó része még nem rendelkezik elegendő információval a glutén- és kazeinmentes étrend hatására vonatkozóan autizmus esetén, illetve aki hallott róla, szkeptikusan áll a kérdéshez. Nem ritka eset az sem, hogy bizonyos szakemberek nemcsak szkeptikusak, de ítélkeznek is a szülő felett, aki megpróbál gyermeke állapotán javítani a speciális étrenddel. Több anyuka is beszámolt róla, hogy már említeni sem merik a gyermekükkel foglalkozó orvosoknak, szakembereknek, hogy bevezették a diétát, mert annyiszor kaptak emiatt negatív kritikát. Ilyen volt a fent említett eset is, ahol az orvos megszólta az édesanyát, hogy az inkább „pepecsel a diétával”, mintsem hogy a gyerekével foglalkozna. Ez a hozzáállás indokolatlan és felháborító. Az autizmussal élő gyermeket nevelő szülők nagyon nehéz helyzetben vannak, természetes, hogy minden reménysugárba belekapaszkodnak. Ha nem így lenne, talán nem is bírnák el a mindennapok súlyát. Ilyen negatív hozzáállásról tanúskodnak azok a beszámolók is, miszerint a pszichológus kifejezetten ajánlotta, hogy autista gyermeküket ne vigyék semmilyen fejlesztésre, és ne próbálkozzanak semmilyen terápiával, mert az úgysem lesz hatásos. A szakemberek hozzáállásáról alkotott hipotézisemet nem csak a szülők beszámolói erősítették meg, hanem a Kiss Erikával készített interjú is, illetve a kutatásom során, saját bőrömön tapasztaltak is. Kutatásom során két intézményben is jártam, ahol kifejezetten autistákkal foglalkoznak. Az ott dolgozó szakemberek egyik helyen sem fogadtak örömmel. A történtek nagyon tanulságosak, de a szakdolgozat terjedelme miatt ezekre nem térek ki részletesebben.

Amikor Kocsis Alajos körbeküldte kérdőívemet, a hír, hogy a témában szakdolgozat készül, futótűzként terjedt. Számtalan elektronikus levelet kaptam, amiben az érintettek örömüket fejezték ki, hogy valaki foglalkozik a témával. Jött viszont néhány e-mail szakemberektől is, akik a kérdőívet meg sem kapták, valamely más forrásból értesültek a készülő dolgozatról. Nemtetszésüket fejezték ki témámmal kapcsolatban. Érdekes élmény volt megtapasztalni a furcsa kettőséget: számomra idegen emberek kitüntetett figyelmet szenteltek témámnak, üzenetek egész tömegét küldték, ugyanakkor heves ellenállást tanúsítottak a témával szemben. Persze meg kell említenem, hogy ezek a negatív visszajelzések eltörpültek az érintett szülők biztató, segítőkész, kedves üzenetei mellett. Az a feltételezésem is beigazolódott, miszerint az autizmussal élő gyermekek szülei nagyon tájékozottak a különböző fejlesztő és terápiás módszereket illetően, és sokat ki is próbálnak ezek közül, annak reményében, hogy gyermekük állapotára az majd pozitívan hat. Feltételeztem, hogy egy dietetikus hasznos segítséget tud nyújtani a diétáztató szülőknek, és azok igénylik is ezt. Ez a hipotézis nagyon nagy bizonyosságot nyert. Egyrészt a kérdőívek alapján kapott eredmények is ezt mutatják, másrészt ezt támasztotta alá Kiss Erika dietetikus is beszélgetésünk során, ezt mondta el az érintett édesanya is az interjúban, illetve a már említett, diétával kapcsolatos szülőtalálkozón elhangzottak is ebben erősítettek meg. Amíg a diéta hatásossága autizmus esetén nincs tudományosan is alátámasztva, addig egy dietetikusnak az autista gyermeket nevelő szülők segítése hivatás, és egy nagyon érdekes, izgalmas, kihívást jelentő munka. Ha a jövőben a módszer bizonyítást nyer, onnantól kezdve kötelesség. Az biztos, hogy a dietetikusoknak mindenképpen érdemes lenne több figyelmet szentelniük ennek az elméletnek, mert a probléma nagyon aktuális, az autizmus előfordulási gyakorisága egyre csak nő, így egy naprakész szakembernek tudnia kell a módszerről, és az érintettek igénylik a segítséget.

Szerencsés lenne, ha a magyarországi orvosok közül is többen felfigyelnének az elméletre, mert ez tenné lehetővé, hogy itthon is kutassák a jelenséget, illetve, hogy hivatalos álláspont születhessen a módszerrel kapcsolatban.

A cél talán az kellene, hogy legyen, hogy az autizmussal foglalkozó szakemberek kommunikáljanak egymással, ilyen módon közös nevezőre jussanak, és együttműködve, hatékony csapatmunkát végezve segítsék hozzá az autizmussal élő személyeket életminőségük javításához.

Mindent összevetve tehát a kutatás ideje életem eddigi egyik legizgalmasabb, legtanulságosabb időszaka volt, és jóval több információt, tudásanyagot gyűjtöttem össze, mint amit ebben a szakdolgozatban közölni lehetne. Annak érdekében, hogy ez a tudásanyag ne vesszék kárba, tervezem, hogy a jövőben is foglalkozom majd a témakörrel, és talán nagyobb esetszámú vizsgálatra is lehetőségem nyílik majd, ami alapján messzemenőbb következtetések vonhatók majd le.

6.       Összefoglalás

Az eredmények és a kutatás során tapasztaltak alapján elmondható, hogy bár a glutén- és kazeinmentes diéta alkalmazása autizmus esetén még nem tekinthető „evidence based” orvoslásnak, mégis sok-sok szülő kipróbálta már, és nagyon jó eredményeket értek el vele. Ebből adódóan újabb és újabb szülők érdeklődnek a módszer iránt, és valószínűleg még nagyon sokan fogják kipróbálni. A kitüntetett érdeklődésnek köszönhetően egyre több kutatás folyik a témával kapcsolatban, és várhatóan ezek száma csak növekedni fog a közeljövőben. Számíthatunk rá, hogy a közeljövőben a glutén- és kazeinmentes diéta autistáknál való alkalmazásának eredményességéről vagy eredménytelenségéről hivatalos álláspont fog születni.

„Az autista gyermekek szüleinek adott, sok jó szándékú tanács újabb terheket okoz, mivel a szakemberek gyakran nem értik meg eléggé, mennyire sajátos rendellenesség az autizmus. Azok, akik ezt nem értik meg, nem fognak tudni megfelelő segítséget nyújtani a szülőknek.”

/Theo Peters/

Köszönetnyilvánítás

Szeretnék köszönetet mondani mindazon személyeknek, akik segítettek szakdolgozatom megírásában.

Köszönöm konzulensemnek, Dr. Tigyi Zoltánnénak, hogy figyelemmel kísérte munkámat, hogy bíztatott, és kiállt mellettem a nehéz helyzetekben is.

Külön köszönettel tartozom Kocsis Alajosnak, aki a kérdőíveket eljuttatta az érintett szülőknek, és számtalan hasznos információval látott el.

Köszönöm Kiss Erikának, hogy rendelkezésemre állt, és pontos, kimerítő válaszokat adott kérdéseimre.

Köszönöm Máté édesanyjának, aki az interjú során nagyon őszintén mesélt nekem nehézségekről, és örömteli pillanatokról egyaránt. Sokat tanultam tőle.

Végül, de nem utolsósorban, szeretném megköszönni minden kedves szülőnek, aki időt, energiát nem sajnálva kitöltötte kérdőívemet.

KÖSZÖNÖM A SEGÍTSÉGET!

Vissza a Tartalomjegyzékhez

Levélváltás Keresztes Anikóval:

----- Original Message -----

From: Anikó Keresztes

To: kocsis.alajos@t-online.hu

Sent: Tuesday, January 05, 2010 1:49 PM

Subject: szakdolgozat

Kedves Alajos!

Nem felejtettem el az ígéretemet, hogy elküldöm a szakdolgozatomat, csak akadt egy kis problémám a laptopommal, és elvesztek a dokumentumaim. De sikerült visszaállítani, úgyhogy most már el tudom küldeni. Sajnos a formátum nem az igazi, a dolgozat word-ben van, a "mellékletek" részben word részben pedig pdf, de olvasásra használható. Pdf-be egyedül nem tudom átrakni, úgyhogy elküldöm így, és ha meglesz szép formában, elküldöm úgy is (és az elírásokat is kijavítom, sajnos maradt benne néhány).

Elnézést, hogy így megvárattam!

Minden jót: Keresztes Anikó

 

2010. január 5. 15:34 Kocsis Alajos írta, <kocsis.alajos@t-online.hu>:

Kedves Anikó!

Köszönöm, és gratulálok, nagy munka volt és szép eredmény. Kár, hogy kevés kérdőívet kapott vissza, de ez jellemző ebben a körben. Bizonyára meggyőzőbb volna az eredmény egy több százas vizsgált kör esetén.

Ha a végleges változatát is elküldi majd dolgozatának, azt külön megköszönöm. Kérédésem volna, hogy megoszthatom-e a diéta után érdeklődő szülőkkel, szakemberekkel a felmérés eredményét azzal a feltétellel, hogy az Ön engedélye nélkül nem használnak fel és publikálnak adatokat a dolgozatból, illetve harmadik személynek nem továbbíthatják.

Mellékelem legutóbbi két (decemberi és januári) hírlevelem, talán talál benne érdekes információkat. Borsodi Gyöngyi szakdolgozatát is szívesen elküldöm, ha kéri.

Kérdésem volna ezzel kapcsolatban: igényli-e, hogy hírleveleimet a jövőben rendszeresen elküldjem Önnek?

Fáradozását megköszönve és további jó munkát kívánva üdvözli:

Alajos

 

----- Original Message -----

From: Anikó Keresztes

To: Kocsis Alajos

Sent: Wednesday, January 06, 2010 2:03 PM

Subject: Re: szakdolgozat

Kedves Alajos!

Igen, én is örültem volna, ha kicsit nagyobb esetszámmal tudok dolgozni, de már ez is nagy dolog, hogy ennyien kitöltötték és visszaküldték a kérdőívet. Tanáraimnak is nagyon érdeklődtek a dolgozat iránt. Ennek örültem a legjobban, ez is volt a célom, hogy felhívjam néhány szakember figyelmét, hogy foglalkozni mindenképpen érdemes a témával, ha a gyakorlatban nem is, de utánajárni nagyon fontos. Biztattak is, hogy folytassam a kutatást, mert érdemes. Ezt egy belgyógyász professzor mondta, szóval a célomat elértem. Mindenképp folytatni szeretném a munkát, illetve konzulensem szeretné, hogy publikáljuk az eredményt egy gyógypedagógiai és egy dietetikai lapban. Ez még folyamatban van, most nem sok időm van ezzel foglalkozni.
Természetesen bárkinek rendelkezésére bocsáthatja a dolgozatot, sőt, örülök, ha vannak érdeklődők, és remélem, hasznos lesz néhány szülő számára. Ha mást nem, legalább egy kis reményt adhat.
Körleveleit meg szoktam kapni régi e-mail címemre, amit már kevésbé használok (ancsika001@freemail.hu), mindig találok benne hasznos információkat. Nagyon hálás lennék, ha ezentúl erre a címre kapnám meg, kényelmesebb lenne számomra.

Üdvözlettel: Anikó

Vissza a Tartalomjegyzékhez


2010-05-16 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés