lepjunk.hu

Glutén és kazeinmentes diéta hatása autista gyermekeknél - 1. Bevezetés

Keresztes Anikó szakdolgozata 2009. ősz.

1.1 Témaválasztás indoklása

1.2 Célkitűzés

1.3 Hipotézisek


1.1 Témaválasztás indoklása

Az orvostudományok közül mindig a pszichiátria tudományága érdekelt leginkább. Szakdolgozatomat mindenképp olyan témakörben szerettem volna írni, amivel felhívhatom a figyelmet arra a még kevésbé ismert és elfogadott tényre, miszerint a táplálkozásnak köze lehet, és köze van a pszichiátriai rendellenességekhez. Ebben a témakörben kutattam az Interneten, amikor rátaláltam Uray Ágnes „Autista fiunk fejlődése az étrendi terápia előtt és után” című beszámolójára. (V. számú melléklet) Ez a levél volt az, ami elindította a gondolatmenetet, ami mentén szakdolgozatomat felépítettem. Mivel főiskolai éveink alatt egyetlen tantárgy keretein belül sem esett szó arról, hogy a dietetikának köze lehet bármilyen pszichiátriai betegséghez, illetve mivel szakdolgozatom témája friss kutatásokra épül, kíváncsian várom a fogadtatást.

1.2 Célkitűzés

Kutatásom célja az volt, hogy a szülők és néhány, a témában jártas szakember segítségével több szemszögből is megvizsgáljam, körbejárjam a glutén- és kazeinmentes diéta alkalmazásának kérdéskörét autista gyermekeknél.

Kíváncsi voltam a szülők álláspontjára és tapasztalataira a diétával kapcsolatban. Nagyon érdekelt, hogy a glutén és a kazein megvonása eredményezett-e valamilyen állapotbeli változást azoknál a gyermekeknél, akiknek szülei próbálkoztak ezzel a terápiás módszerrel. Ezek a szülők hogyan kivitelezték a speciális diétát, vajon kaptak-e segítséget valakitől? Szerettem volna megtudni, általánosan mekkora erőfeszítésbe kerül a mindennapokban betartani és betartatni a diéta szigorú szabályait. Nagyon érdekelt, hogy összességében okozott-e akkora változást az étrend, hogy megérje diétáztatni.

Kíváncsi voltam a másik tábor tapasztalataira is, azokéra, akik valamilyen oknál fogva csalódtak a módszerben. Akik belevágtak, de abbahagyták, vajon miért döntöttek így?

Nagyon fontos kérdésnek tartom, hogy van-e olyan dolog, amiben a szülőknek több segítségre lenne szükségük, mint amennyit általában megkapnak ahhoz, hogy eldönthessék, milyen terápiákat próbálnak ki. Nagy kérdés, hogy ha ma Magyarországon egy szülő úgy dönt, kipróbálja a glutén- és kazeinmentes diétát, hátha az segít gyermeke életminőségén javítani, talál-e olyan szakembert, akihez segítségért fordulhat, akiben megvan a segítő szándék.

Kíváncsi voltam, hogy a szülők véleménye szerint egy dietetikusnak vállalnia kell-e, illetve vállalhat-e szerepet egy autizmussal élő gyermek kezelésében.

A szakemberek segítségével azt szerettem volna megtudni, hogy a magyar egészségügyi szakemberek hogy állnak a kérdéshez, elutasítják-e, vagy fogékonyak az elméletre, miszerint az autizmussal élő gyermekek állapotában javulás idézhető elő a glutén és a kazein megvonásával.

Tapasztalatuk szerint érdemes-e próbálkozni ezzel a terápiás módszerrel annak ellenére, hogy háttere tudományosan még nincs bizonyítva. Láttak-e elegendő számú és eléggé meggyőző eseteket ahhoz, hogy kitartsanak az elmélet mellett, hogy ajánlják a szülőknek a diéta alkalmazását.

Ehhez két hazai szakembert szerettem volna meginterjúvolni. Dr. Büki György gyermek-ideggyógyászt, a Heim Pál Gyermekkórház és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat munkatársát, aki tudomásom szerint az egyetlen hazai DAN-doktor. A másik interjút Kiss Erika dietetikussal szerettem volna elkészíteni, aki foglalkozik autistákkal, illetve segíti a szülőket a diéta kivitelezésében. Büki doktorral sajnos nem sikerült elkészíteni az interjút a szakdolgozat kötéséig, ezt a későbbiekben pótolni fogom, hiszen úgy érzem, a témában megszerzett tudásomat mindenképp ki kell egészítenem a doktor úrral való beszélgetéssel. Kiss Erikával 2009. március 7-én, az Integráció Egyesület teaház rendezvényén készítettem interjút (II. számú melléklet), ahol a téma „A diéta eredményessége, jelentősége az autisták emésztőrendszeri problémáinak kezelésében” volt.

1.3 Hipotézisek

Mivel az autizmus kialakulásának okát még nem fedezték fel a kutatók, a mai napig rengeteg különféle elmélet létezik erre vonatkozóan. Ennek az az egyenes következménye, hogy a kínált terápiák tárháza is rendkívül széles. Feltételezem, hogy az autizmussal élő gyermekek szülei a terápiás lehetőségek útvesztőjében igyekeznek megtalálni a legjobbat csemetéjük számára, amihez sok esetben többfélét is ki kell próbálni. Feltételezem, hogy sok szülő nem az alapján választ terápiás módszert, hogy melyik háttere van tudományosan bizonyítva, hanem csupán az esettanulmányokat veszik figyelembe. Amelyik módszert többen is alkalmazták már eredménnyel, azt mások is kipróbálják abban a reményben, hogy az ő gyermeküknek is használni fog. Feltételezem, hogy ebből adódóan sok szülő megpróbálta, vagy szeretné megpróbálni a glutén- és kazeinmentes étrend bevezetését, ám ehhez sok esetben nem kapnak megfelelő támogatást. Feltételezem, hogy a szülők pozitívan állnak hozzá a diétához, hiszik, hogy talán az ő gyermeküknek is segíteni fog, de sok esetben a szakemberek szkeptikussága az, ami eltántorítja őket. Úgy gondolom, hogy az egészségügyi szakemberek feladata, így a dietetikusé is az, hogy legjobb tudásukat felhasználva próbálják segíteni e nehéz helyzetben lévő szülőket. Feltételezésem szerint a szülőknek van igényük arra, hogy dietetikus szakember segítse őket a diéta gyakorlati megvalósításában, mert úgy gondolom, a legtöbb szülőnek talán ez okozza a legnagyobb nehézséget.

Vissza a Tartalomjegyzékhez


2010-05-16 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés