lepjunk.hu

A Tinus Smits terápia a gyermekpszichiáter szemével

-  Úgy látom, dr. Smits eljárásának leírásában sok jó vonás, és sok önellentmondás is van. Egyik legnagyobb előnye, hogy elmondja: az autizmus egy spektrum-zavar és genetikus adottság kell hozzá. Azt is elismeri, hogy attól, hogy a tünetek csökkennek, a genetikus adottság nem szűnik meg. Ugyanakkor azt is mondja, hogy több száz autistát meggyógyított. Ha viszont elismeri, hogy ez a betegség genetikailag kódolt, akkor mit ért a gyógyítás alatt? Ezt az ellentmondást nem láttam feloldottnak. – mondja dr. Weiss Mária gyermekpszichiáter, a XIV. kerületi Nevelési Tanácsadó munkatársa, autizmus szakértő.


- Időről időre fellángolnak alternatív gyógyítási formák – legutóbb talán a son-rise program volt ilyen -, amelyek az autizmus gyógyítását ígérik. Én személy szerint minden olyan embert, aki az autistákon segíteni akar, tisztelek és becsülök. Minden olyan módszert, amiről azt hiszik, hogy javít az autizmuson, kipróbálásra javaslok, ha nem erőlteti meg túlzottan a szülőt anyagilag, lelkileg, fizikailag. Mert ha egyetlen emberen segítettünk, már megéri. Ha egy szülő csak annyit mond, hogy kellemesebb a gyerekkel együtt élni, már jó az eredmény. Vagyis vesztenivaló nincs, de mindig elmondom előre, hogy ezen a genetikus adottságon éppúgy nem lehet változtatni, mint a kék szemen. De már a tünetek enyhülése is sokat jelent.

A genetikai háttér

Weiss doktornő szerint a genetikus adottság nem feltétlenül azt jelenti, hogy a szülők családjaiban található volt autisztikus személy, inkább azt, hogy a felmenők közt olyan résztünetek voltak jelen, amelyek a gyerekben így összegződtek. Egy anyuka úgy fogalmazott a fiáról, hogy ha szétnéz a két családon, akkor senkinek nem tehet szemrehányást, mert a kisfia összes tünetét megtalálja szétszórva. A terápiás eljárások is a tünetek szerint választhatók ki. Vagyis nincs klasszikus eljárás, és egyedül üdvözítő módszer. Mivel az autizmus spektrumában még egy szeleten belül sincs két egyforma, nincs univerzális módszer sem. Ez nyilván nagyon megnehezíti a dolgot, hiszen ami az egyik gyereknél beválik, a másiknál nem biztos, hogy be fog. A jó szakember sosem javasol olyan módszert, ami a család életébe nem fér bele, vagy nem tudják elfogadni. Sőt, még időszakonként is változtatni kell az eljárásokon. A doktornő praxisában volt olyan szülő, aki azt mondta, hogy nem tud elképzelni olyan helyzetet, amelyben intézetbe adná a gyermekét, majd öt év múlva mégis be kellett adnia. Neki mindkét döntést tudomásul kellett vennie, és támogatnia kellett a családot.

Fejlesztés a részproblémákra

Az egyes részproblémákra tanácsos külön terápiákat kipróbálni, ugyanakkor dr. Weiss Mária szerint jó olyan programot találni, amely az egész gyerek személyiségre hat. Van olyan gyerek, akinek lehet 180-as az intelligencia hányadosa, tehát nála nem képességet kell fejleszteni, hanem például a kommunikációs zavarok, a kényszerek és a szorongás feloldásán kell dolgozni. Elképzelhető tehát, hogy egy gyerek a különféle problémái miatt három különböző fejlesztésre jár, de a túl sok sosem jó. Az autisták általában ragaszkodnak a megszokott dolgokhoz, ezt nem lehet naponta új programokkal megbolygatni. Tehát lassan, fokozatosan lehet felépíteni egy életritmust, amelynél fontos tudni, hogy csak olyan emberrel lesz hatékony a munka, aki elfogadja az autizmussal élő személyt. A legjobb szakember sem tud mit kezdeni a páciensével, ha nem fogadja el őt. Ezek a gyerekek – bár úgy tűnik, mintha saját világban élnének-, mégis érzékenyebben reagálnak arra, hogyan fordulnak feléjük. Hihetetlenül megérzik a rezdüléseket, még ha nem is tudják ezt közvetíteni. Viszont a személybeli változásokat is rosszul tűrik. Ha valakit megszoktak, azt nem lehet másra cserélni, és minden új személlyel mindent elölről kell kezdeni.

A fejlesztés határai

A skála egyik végén vannak a Kanner-féle kora gyermekkori autizmusban szenvedők, akik nem fejleszthetők, csak kondicionálhatók. De ebben nagyon magas szintre juthatnak, például egy nem beszélő, nem kommunikáló gyermek eljuthat odáig, hogy minta után perzsaszőnyeget csomóz. Ez roppant nehéz feladat, hiszen a két kéz bonyolult koordinációs mozgását feltételezi. A mintát pedig nem leszámolja, hanem lefényképezi az agyában, és hibátlanul megvalósítja. A spektrum másik végén az Asperger-szindróma áll, amelyre jellemző a korai beszédfejlődés, és a speciális érdeklődés. Az ilyen gyerek szociális problémáira sokszor csak később derül fény, jellemzően az óvodában, amikor először kellene alkalmazkodnia. Vagyis nem később alakul ki a szindróma, csak később tűnik fel. Aki nagyobb korában, például serdülőkorban autisztikussá válik, ez valószínűleg a skizofrénia első tünetét jelzi.

- A kanneri autistára sosem fogom azt mondani, hogy be kell iskolázni, mert nem lehet, az aspergeres gyereket viszont be kell iskolázni - a képességének megfelelően. Lesz, aki kisegítőt végez, de van egyetemi tanár is köztük. – mondja dr. Weiss Mária. - Tehát fejleszteni mindenkit lehet, sőt kell is. Csak tudni kell, meddig juthatunk és a szülőnek mit ígérhetünk. Sosem szabad hazugságokkal kecsegtetni senkit.

Hová fordulhatunk?

- Már az is eltérő, mikor szembesülnek a szülők a problémával. Sok függ attól, hányadik gyerekről van szó, és milyen gyerekmintákkal találkoznak a szülők. Egy elsőgyerekes fiatal anyuka azt hiheti, hogy ilyen egy gyerek, de a testvérnél szembesül azzal, hogy az elsőszülött másképp viselkedik. Ilyenkor fordul szakemberhez. Sokan a gyermekorvost keresik fel, de ha ő nem ismeri ezt a problémát, nem tud segíteni. A kerületi Nevelési Tanácsadók azonban kompetensek, és bár elvileg hároméves kortól fogadnak, de kétéves gyereket sem fognak elküldeni. Az Autizmus Kutatóközpont is hangsúlyozza, hogy fontos a korai diagnózis, de sajnos ők is másfél éves előjegyzéssel dolgoznak.

Forrás: autizmus.lap.hu

Lásd még: Töprengés a felelősségről

illeteve: http://objektivszcn.blog.hu/2016/04/19/egy_szcientologusnak_tuno_kuruzslo_1_2_millioert_gyogyitja_az_autizmust


2010-04-15 00:00:00
Vissza
Bejelentkezés
 

Keresés