S, SZ

Sabin-cseppek - szurdopedagógus

Sabin-cseppek az amerikai bak­teriológus­ról, Albert Bruce Sabinról elnevezett, ma ál­taláno­san ajánlott, gyermekbénulás el­leni ka­nalas oltás, amelyben le­gyengített élő víru­sok vannak

Sacks, Oliver Wolf (1933. július 9., London), New York-ban élő brit neurológus. A neurológia és a pszichiátria professzora, több bestseller írója, melyek közül jó néhány neurológiai rendellenességektől szenvedő emberek esettanulmánya. Sacks leghíresebb könyve az Antropológus a Marson különös eseteket, sorsokat mutat be: a színvak festőét, a látását visszanyert masszőrét, a gyermekkora világát szinte fotografikusan festő naiv művészét és a valamiben kiváló autistáét.

sajátos nevelési igényű (SNI) az a gyermek vagy tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

Sajátos nevelési igényű gyerme­kek neve­lésének irányelve do­kumentum, amely minden gyer­mek számára szüksé­ges, irány­adó nevelési, fejlesztési tartalmat ír elő a ne­velés általá­nos célkitűzéseire törekedve

Sally and Anne próba már jelképpé vált kísérlet az autista személy gondolkodásmód­jának bizonyítására; ép értelmű, fogyatékos és autista gyerekeknek báboztak: Sally az üveg­golyóját betette a kosarába, rácsukta a fedelét, és elment játszani; ekkor jött Anne: kivette a golyót Sally kosarából, és áttette a saját dobozkájába, arra kérdésre: „Amikor Sally visszajön, hol keresi a go­lyót?”, mind az ép értelmű, mind a fogyatékos gyerekeknek több mint nyolcvan százaléka jól válaszol: „A kosárban”; az autista gyerekek alig húsz százaléka felelt helyesen; lásd: Dinamikus gyermekpszichiátria 8.6.1.1 (lásd még: naív tudatelméleti sérülés ill. ToM - Theory of Mind)

savant-szindróma l. idiot savant

Schopler, Eric Dr. Phd. (1927–2006) német születésű amerikai pszichológus, az autizmus kezelésének nemzetközi úttörője, a TEACCH program létrehozója (University of North Carolina); nevéhez fűző­dik az autizmus kutatásá­nak ugrás­szerű fellendülése az 1960-as évektől; a „Szakemberek és szülők kikép­zése autisztikus gyermekek taní­tására” és az „Életmentő kézikönyv szülők­nek” című könyvek szerzője; l. még TEACCH

sclerosis multiplex (SM) lásd lentebb: szklerózis multiplex

sclerosis tuberosa több szervet érintő öröklött genetikai betegség, tünetei: jóindulatú daganatos elváltozások és szövetburjánzások az agyban és a perifériás idegrendszerben, bőrelváltozások, epilepszia

scotopiás vagy szkotopikus lásd lentebb: szkotopiás

SCQ Social Communication Questionnaire; szociális kom­munikációs kérdőív; 4-5 éves kortól használható rövid struk­turált kérdőív

secretin lásd lentebb: szekretin

Segar, Marc (1974–1997) az „Életvezetési útmutató Asperger-szindró­mában szenvedő emberek számára” című könyv szerzője, aki maga is aspergeres volt

self-koncept énkép, ahogyan az egyén saját ma­gát mások­hoz való kapcsolatában értelmezi

Sellin, Birger (1973– ) nem beszélő autista, A lélek börtöne című könyv németországi szerzője, aki csak számítógép segítségével tud kommunikálni környezetével úgy, hogy anyja mellette ül, és megtámasztja a fiú könyökét, amíg az bepötyögi gondolatait a gépbe. (l. még: FC)

sematikus vázlatos; minta sze­rint ábrázolt

séma vázlat; olyan szervezett struktúra, ami magában foglalja a világgal kapcsolatos tudásunkat és elvárásainkat, az új dolgokra ezen létező struktúrák segítségével emlékezünk

Seth F. Henriett érintett autista személy; az „Autizmussal önmagamba zárva” című ön­élet­rajzi mű írója, amelyben festmé­nyeit, verseit, naplóbejegyzéseit is közreadta, és az Új Galaxis antológiában megjelent „Autizmus – Egy másik világ” sci-fi szerzője

similia similibus curentur hasonló a hasonló által gyógyíttatik – a homeopátia latin jelmondata

Sindelar Brigitte Dr. Phd. (Burgenland, 1952. január 14.) osztrák pszichológus, pszichoterapeuta, klinikus, egyetemi oktató, a bécsi Sigmund Freund Magánegyetem Gyermek- és Ifjúságpszichoterápiás részlegének vezetője. A részképességzavarok és a Rorschach-teszt specialistája. A részképességzavarok diagnosztizálásának és kezelésének módszereit ő dolgozta ki, magyar nyelven A tanulási és magatartási zavarok kognitív terápiája - A Sindelar-program címmel jelent meg Dr. Phd. Zsoldos Márta gyógypedagógus, pszichológus (ELTE) fordításában.

Sindelar teszt a tanulási za­vart okozó rész­képes­ségeket vizsgáló eljárás és terápiás mód­szer

Sindelar-program a tanulási és magatar­tási zavarok kog­nitív te­rápiája; Brigitte Sindelar oszt­rák pszicholó­gus, pszichoterapeuta komp­lex fej­lesztő programja

Skinner, Burrhus Frederic (1904. március 20. – 1990. augusztus 18.) amerikai pszichológus és író. Úttörő munkát végzett a kísérleti pszichológia és a behaviorizmus területén

skizofrénia tudathasadásos elme­betegség, amelyre a gondol­kodás, az észlelés, az érzel­mek és a viselkedés zavara a jellemző

SM sclerosis multiplex lásd: szklerózis multiplex

sMRI Strukturális MRI (Magnetic Resonance Imaging) vizsgálat, amellyel az agy felépítéséről, a struktúrák méreteiről, az egyéni különbségekről nyerhető információ. Lásd: Agyi képalkotás

SNI gyermek lásd: sajátos nevelési igényű

son-rise módszer az amerikai Kaufman házaspár által kidolgozott módszer a gyermek teljes elfogadásán alapul; a kétszemélyes helyzetben a felnőtt mindent, amit a gyermek tesz, elfogadja, nem tilt, viszont sokat dicsér, bekapcsolódik a gyerek által kezdett tevékenységekbe; kezdetben sosem a felnőtt, mindig a gyerek a kezdeményező, és ez csak hosszabb idő után változik meg (Lásd bővebben: Son-rise, ahogyan én látom)

SON teszt nonverbális intelli­genciateszt

sorsesemények olyan életesemények, amelyek kívül vannak a megszokott emberi tapasztalatok körén; traumatikus helyzetek, amelyekben az egyén külső-belső biztonsága meginog és elvész, ami arra ösztönzi az egyént, hogy identitását újjászervezze

SPATS (Sense/Perception/Ability/Thinking/Systems) (érzékek, észlelések, képességek és gondolkodási rendszerek); képességmintázat; Az autisták közös érzékelés és gondolkozási rendszerrel bírnak. Bár vannak különböző változatok az érzékelésükben, ha a SPATS-ok összességét vesszük, akkor általánosságban véve az autisták nem különböznek egymástól jobban, mint a nem autisták. (Lásd: Olga Bogdashina: Valódi színek )

spektrum tartomány; színkép; választék

SRE Sexuality and Relationship Education – szexualitás és kapcsolatok oktatása

stabilizálódás valamilyen ál­lapot állandó­sulása; valami­lyen helyzet megszilárdulás

standard minta, alap, mérték; szabvány

standardizál szabványosít, egységesít

Stanford-Binet intelligencia skála Alfred Binet és Theodore Simon a L’Anée Psychologique című folyóiratban1905-ben publikálta először azt az általuk kidolgozott módszert a Binet-Simon Intelligence Test-et, mely szerintük  alkalmas az egyének intelligencia szintjének mérésére. Az eredeti Binet-Simon skálát Lewis M. Terman, a Stanford University pszichológusa fejlesztette tovább.  Az első verziót 1916-ban Stanford-Binet Intelligence Scale néven publikálták.  Az iskolai tanulók „felkészültségét” mérték vele, és ez alapján csoportosították a diákokat. A Stanford–Binet teszten alacsonyabb pontszámot elért tanulók több segítséget kaptak a tanuláshoz, a magasabb pontszámot elérők kevesebbet. A tanulási gyorsaságot mérték vele, a napjainkban divatos geometriai és matematikai feladatok ezért vannak még mindig az IQ-tesztekben. Ma már az ötödik verzióját használják - Stanford-Binet Intelligence Scales, Fifth Edition (SB5) (Roid, 2003a), published in 2003 lásd: angol változatát

statikus állandó, mozdulatlan, merev

statisztika tömegesen előforduló jelenségek és folyamatok számbavételével, az így nyert adatok elemzésével foglalkozó tudományág

statisztikailag szignifikáns a kutatási eredmények jellemzője, melyeknél a pusztán véletlen előfordulásának esélye 1:20 aránynál kisebb, azaz a véletlen előfordulás valószínűsége 5%-nál alacsonyabb.

status állapot, helyzet; a testi leletek összessége

status praesens jelen állapot

Steiner, Rudolf (Murakirály/Donji Kraljevec, 1861. február 27. – Dornach, 1925. március 30.), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógia atyja, író, dramaturg, tanár, a spirituális mozgalom, az antropozófia megalkotója, emellett nagyszámú festmény, szobor, építészeti terv és vázlat maradt fenn tőle. 1894-ben megjelenik alapműve, a Die Philosophie der Freiheit (A szabadság filozófiája)

stimuláció ingernyújtás

stimulus inger; az érzékeny sejtekre (recep­tor vagy neuron) ható külső energia

stratégia valamilyen cél eléré­sére irányuló, meg­tervezett cse­lekvési rendszer

stressz a terhelés és az alkalmazkodóképesség különbsége, az embert ért külső ingerekre adott válaszreakciók; a szervezet nem specifikus válasza bármely igénybevételre; Selye János, a stressz-elmélet magyar származású megalapozója, jó (kellemes ingerek által kiváltott) és rossz (kellemetlen ingerek által kiváltott) stresszt különböztetett meg, és hétköznapi értelemben ez utóbbi jelentés erősödött meg. Selye (1983) ezt úgy fogalmazza meg, hogy: "a stressz az élet sava borsa". A rossz stressz különféle betegségek okozója lehet, pl. magas vérnyomás, depresszió stb. A lényeg, hogy a stressz olyan eseményekre utal, amelyek megítélésünk szerint veszélyeztetik fizikai és szubjektív jólétünket, és ez az egyén aktív alkalmazkodását váltja ki. Ajánlott irodalom: Selye János: Életünk és a stress (Bőebben a stresszről: A stressz - Korunk népbetegsége )

struktúra felépítés, forma, rend­szer

szabályjáték a gyermek játéktevékenységének egyik fajtája, amelynek kezdete az óvodáskor; de a valódi szabályjátékok ideje a kisiskoláskor; egy csoport tagjainak az általuk kialakított szabályrendszerhez történő igazodása, meg­ha­tározott játékforma keretein belüli játék; (l. még szerepjáték)

szakértői vélemény komplex, pe­dagógiai, orvosi, pszi­chológiai vizsgálat, és az értelmi ké­pessé­gek vizsgála­tának írásban rögzített meg­állapításai

scotopiás vagy szkotopikus lásd lentebb: szkotopiás

szegregáció elválasztás, elkülö­nítés; külön, spe­ciális in­tézmény­ben történő oktatás, ne­ve­lés

szekretin gyomor-bél rend­szeri hor­mon; van olyan felfogás, amely szerint hatékony el­lenszere az autizmusnak; 1998 óta hasz­nálják terápiás készítményként, de a klinikai vizsgálatok kevés eredményről és súlyos mellékhatásokról számolnak be

szekrétum különböző feladato­kat ellátó mi­rigy­váladék

szekvenciális sorba rendezett, egymást kö­vető

szelektáló kiválasztó

szelf-narratívum más néven: Én-történet; egyetlen életeseményhez kapcsolódó emlékek, a köréjük szőtt történet (lásd még: élettörténet-konstrukció)

személyközpontú tervezés és fejlesztés a segített, támogatott személy áll a központban. Az ő szükségleteinek, igényeinek megfelelően történik a komplex szolgáltatás kialakítása, melynek célja a folyamatos fejlődés-fejlesztés és a lehető legnagyobb önállóság elérése. Az egészségi állapotra, az értelmi, tanulási és szociális képességekre vonatkozó felmérést követően személyre szóló tervezés következik, mely az erősségekre építve halad a kitűzött cél felé. Ehhez személyre szóló kockázatkezelés is tartozik. A haladás sebessége természetesen relatív, és egyénfüggő. A személyre szóló terv elérését egy csapat segíti, de alapvetően maga a sérült az, aki a kitűzött célokat teljesíti. A szakember "csak" követ, megfigyel és ahol szükséges, ott besegít, de nem cselekszik a sérült személy helyett, nem korlátozza az egyéni kezdeményezéseket, sőt bátorítja a sérült ember autonóm gondolkodását és működését. Forrás: http://www.downalapitvany.hu/node/5

szemkontaktus a tekintetek találkozása, egymás szemébe nézés, a kommuniká­ció, meta­kommu­nikáció fontos, kölcsönös eleme, autista személyeknél gyakran hiányzik, vagy nem megfelelő

szenzibilitás érzékenység, érzék, fogé­kony­ság, sérülékeny­ség

szenzitivitás érzékenység, fogékonyság, a külvilág eseményeire fokozott figyelés

szenzomotoros integráció azok­nak az infor­mációknak az össze­kapcsolódása, struk­turálása, amelyeket az érzékszer­vek és a moz­gásrendszer közvetítenek ön­magukról és a kül­világról az ideg­rendszer felé

szenzomotoros mozgás és érzék­szervekre egy­aránt ható; a mozgató és érzékelő szervek összehangolásával kapcsolatos

szenzomotoros stimuláció az érzékszervek in­gerlése

szenzomotoros szakasz Jean Piaget (1896–1980) svájci pszichológus által meghatározott kognitív fejlődés első szakasza, szü­le­téstől a máso­dik életév végéig, amely­ben a gyermek az érzékle­tek és a moto­ros viselke­dés közötti kap­csolato­kat fedezi fel

szenzoros érzékelési, érzék­szervi

szenzoros agnózia az inger értelmezésének nehézsége; egyes autisták – annak ellenére, hogy látnak – vajmi keveset értenek abból amit látnak, ha eközben éppen valami másra összpontosítanak. A szenzoros agnózia állapota miatt ők is hasonló segédeszközökre szorulnak, mint a látás- vagy halláskárosult emberek. (Lásd: Olga Bogdashina: Valódi színek )

szenzoros depriváció ha hirtelen  és csaknem teljesen megvonjuk mind az öt érzékszervet érő ingert, akkor az autisztikushoz hasonló magatartás alakul ki (elzárkózás, sztereotip mozdulatok, stb.) Lásd még: ingermegvonásos kísérlet

szenzoros diszfunkció érzékelési rendellenesség, ahol mindegyik érzékszerv elszigetelten működik, és az agy képtelen elrendezni és értelmezni az ingereket (Hatch-Rasmussen 1995)

szenzoros integrációs rendellenesség az agy képtelen jelentést kapcsolni az érzésekhez, és képtelen ezeket érzékletekké, végül pedig fogalmakká rendezni (Ayres 1979)

szenzoros integrációs te­rápia speciálisan tervezett mozgásos feladatok, amelyek serkentik az értelmi és szociális funkciók fejlődését

szeparációs félelem elválástól való félelem; félelmi reakció; a szeretett személy elvesztése miatti félelem. Kisgyermekeknél a 6. és 8. hónap között jelentkezik. Nagyjából 2 hónap alatt a kicsi számára kitárul a világ és egyszer csak tudatára ébred, hogy anya nincs mindig ott vele. Ettől pedig megijed.

szerep valamely státuszhoz tartozó viselkedési minták, jogok és kötelezettségek együttese

szerepjáték a játéktevékenység harmadik szakasza, melynek során a gyermek eljátssza és elmélyíti a világról szerzett élményeit, tapasztalatait; autista sze­mélyek ilyen játé­kokban csak korlátozott mértékben tudnak részt venni; a világhálón is megjelentek a szerepjátékok, amelyekben a játékosok egy-egy kitalált szereplő bőrébe bújnak és a játékot előre meghatározott szabályok szerint játsszák; (l. még szabályjáték)

szerhasználat kémiai anyagokkal (pl. alkohollal, drogokkal) való visszaélés

szeriális észlelés az észlelt jelsort felépítő ele­mek sorrendi­ségének felismerése

szerialitás sorrendiség

szerotonin az idegsejtek által használt agyi neurotransmitterek egyike. A mentális retardációra és az autizmusra jellemző az emelkedett szerotoninszint. (Lásd ezen a honlapon: Agresszió és autizmus II.)

szigetszerű képességek egyes, szociális kapcsolatokat és kifejezett kommunikációt nem igénylő területe­ken, kimagasló képesség

szignifikáns jelentőséggel bíró, összefüggő adat

szimbolikus játék olyan já­tékte­vékeny­ség, amelynek során a gyermekek konkrét cselek­vése­ket, helyzete­ket, gondolati tartal­makat, vagy tár­gyakat jelekkel, jelzésekkel, más tár­gyakkal he­lyettesítenek

szimptomatikus retardáció lát­szólagos, tüneti elmara­dás a fej­lődésben

szimptomatológus betegsé­gek tünettaná­val foglalkozó

szinapszis(ok) azok a sejt közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át, kémiai ingerületátvivő anyagok közvetítésével (kémiai szinapszis), vagy a sejtmembránok szoros kapcsolatainál közvetlenül a két szomszédos sejt membránján átterjedő ioncsatornák közreműködésével (elektromos szinapszis). Az agyszövet képalkotó (lásd: MRI ill. PET) vizsgálatainál autizmus esetén felismerhető, hogy az agy rétegezettsége folyamatosan és nem mint normális esetben egymástól elhatároltan fut, bizonyos helyeken oda nem tartozó idegsejtek szétszóródva vannak, az idegsejtek kisebbek és szorosabban beágyazottak, a kapcsolatok un. fölöslege nincs "rendesen megmetszve", kölcsönözve a hasonlatot a kertészektől, akik a növényeknél a fölösleges hajtásokat levágják. Az agyban hasonló folyamat (pruning = metszés, megtisztítás, elhalt ágak eltávolítása) játszódik le, amely egyértelmű és rendezett összeköttetést biztosít a különböző agyterületek között. Ez a folyamat az agyban autizmus esetében szemmel láthatóan hibás, és számos agyrész egymás közötti kapcsolatának problémájához vezet. (Lásd még: Poustka, Dr. Fritz ill. Autizmus: kutatás és gyakorlat I.)

szindróma tünetegyüttes,

szinesztézia (görög) "együtt érzékelés" (pl. színes hallás) hangulati hasonlóság alapján különböző érzékelési területekről származó érzetek szerves egészben olvadnak össze. Az a képesség, hogy az egyik érzékszervet érő ingert egy másik érzékszerven keresztül észleljük. Két fajtája ismeretes: kétszenzoros szinesztézia: amikor két érzékszerv lép működésbe, és az egyiket ért inger bekapcsolja a másikat (jóllehet a  másik érzékszervet nem éri közvetlen inger); többszenzoros szinesztézia: amikor kettőnél több érzékszerv kapcsolódik be. (lásd: Dása kisszótára illetve bővebben: Juhász Levente Zsolt doktori disszertációját)

szintaxis mondattan

színeskotta speciális színes kottarendszer és az ehhez tartozó hangszercsalád, melyet Heinrich Ullrich értelmi fogyatékos gyermekek oktatására fejlesztette ki azzal a céllal, hogy segítségével a középsúlyos értelmi fogyatékosok is zenekarban zenélhessenek; a kottaolvasásához elég a színek azonosításának, felismerésének képessége; (l. még Ulwila)

szklerózis multiplex krónikus, a központi idegrendszer fehérjeállományának gyulladásos betegsége, melynek következtében károsodnak az idegsejtek és az idegsejteket körülvevő, úgynevezett mielin (myelin). Döntően fiatal felnőttkorban jelentkezik, és az esetek felében a visszafordíthatatlan szövetkárosodás miatt rokkantsághoz vezet. A világon már 2,3 millióan, Magyarországon 8-10 ezren szenvednek a kórban. A testet legyengítő idegrendszeri betegség négyszer annyi nőt érint, mint férfit; a legfrissebb kutatások szerint ennek oka a két nem közötti agyi eltérés. A Washingtoni Egyetem Saint Louis-i orvosi karának tudósai több S1PR2 jelű fehérjét találtak nőstény egerek és szklerózis multiplexben elhunyt nők agyában, mint a hím egerek, illetve a betegségben elhunyt férfiak agyában. Jelenleg gyógyíthatatlan betegség: az idegek kommunikációja akadozik az ebben a kórban szenvedőknél kimerültséget és mozgáskorlátozottságot okozva. Az elektromos vezetékekhez hasonlóan az idegeknek is van szigetelése, de műanyag helyett a szervezet a mielint nevű fehérjét használja. A szklerózis multiplex és más olyan betegségek, amelyek a mielint károsítják, védtelenné teszik az idegeket, így az elektromos jelzések nehezen továbbítódnak a testben. Bővebben: http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/sclerosis_multiplex/44

szkotopiás (látás) sötétben látás (a meghatározás a görög skotos – jelentése sötétség – és -opia – jelentése látási viszonyok/körülmények – szóösszetételből származik). Szkotopiás/kus látásnak nevezzük a gyenge megvilágítás esetén működő, sötétadaptált emberi látást.

Szkotopiás Szenzitív Szindróma (SSS) olyan érzékelési zavar, amely azzal kapcsolatos, hogyan dolgozza fel az agy, amit a szem lát. Nem látási, hanem perceptuális probléma. Legfőbb ismert oka, a különböző hullámhosszúságú fények szűrésének zavara, következménye pedig, hogy a túlterhelt vizuális érzékelés rendszerint széttöredezett és a vizuális kontextus értelmezés nehézséget okoz. Ezek a problémák ragyogó vagy éles fényben, váratlan és gyors mozgások esetén súlyosbodnak. Autistáknál az SSS-re utaló tünet lehet többek között az echopraxia, extrém reakció bizonyos színekre, a rész felismerése és az egész jelentésvesztése, a nem autistákohoz képest nagyobb részlátás, sandítás, hunyorgás, kancsalítás, pislogás vagy állandó villanykapcsolgatás, stb. (Lásd bővebben: Donna Williams-Autizmus egyes szám első személyben 205- – 207. oldal.)

szociabilitás társas kapcsola­tok kialakítá­sára, fenntartására irá­nyuló készség, igény

szociál-emocionális attitűd belső moti­váció az érintett­ség érzésére és annak befoga­dására; az autista személy elfo­gadásának fon­tos szempontja

szociális facilitáció az a jelenség, ami­kor az együtt vég­zett cselekvés jelentősen meg­növeli az egyén tel­jesítőképes­ségét

szociális fóbia a fóbiák egy faj­tája, erős féle­lem a társas hely­zetektől és kapcsolatoktól; (l. még fóbia)

szociális foglalkoztatók a tele­pülési önkor­mány­zatok által ala­pított és működtetett költ­ségvetési szervek, amelyek a megváltozott munkaképességű egyének számára munka­végzést biztosíta­nak

szociális integráció az integráció egyik lehetséges formája; a sajátos nevelési igényű gyermekek csoportját tudatosan egyesítik a kortárs csoporttal a foglalkozásokon és/vagy a tanórán kívül

szociális konstruktivizmus tudományelméleti megközelítés, amely a társas viselkedést a személyes és a társas jelentésadási folyamatokon keresztül magyarázza. A megközelítés szempontjából kitüntetett szerepe van a nyelvnek. Az elmélet követői a tényekkel szemben azt vizsgálják, milyen szubjektív jelentést nyer az adott dolog a nyelven keresztül az adott társas közegben

Szociális történetek gyűjteménye hasznos eszköz­rendszer az autizmus terápiájá­ban, rendkívül rugalmasan alkalmazható a szo­ciális megértés fejlesztésére, az Autizmus Ala­pítvány és Kutatócsoport Módszertárában

szociális törvény 1993. évi III. törvény a szociális igaz­gatásról és szociális ellátásokról

szocializáció az a folyamat, amelynek során az egyén elsajá­títja valamely társadalmi cso­port kultúráját, és ké­pessé válik azoknak a felada­toknak az ellátására, amelyek felnőtt státu­szaiban várnak rá

szociálmedicina társadalomorvostan; művelői tudományos eszközökkel kutatják a betegségek társadalmi hátterét is, első egyetemi tanszékét John Ryle professzor 1943-ban Oxfordban alapította.

szociometria a közös­ségek tagjainak kapcsolatait vizsgálja valós helyzetben, akik a kérdésekre rokonszenvi vagy el­lenszenvi választással felelnek

szokás olyan tevékenység, amely bonyolult felté­teles reflexek lán­colatának kiépítésén alap­szik, autista, autisztikus szemé­lyeknél jel­lemző lehet a kialakult szoká­sok merev rögzü­lése, sztereotípi­ává válása

szomatopedagógus mozgássérült gyerekekkel foglalkozó pedagógus

szorongás a tehetetlenség tudatával összekötött félelem érzése; el kell különítenünk a félelemtől. A félelemnek van valamilyen tárgya. A szorongás tárgynélküli, bizonytalan feszültségi állapot. Fontos szerepet játszik a vészhelyzet elhárításában és a lelkiismeret kialakulásában (lelkiismerettől való félelem). A szorongás lehet olyan nagy mértékű, amikor nem reális megoldásokat eredményez, hanem menekülést és neurotikus tüneteket. A szorongás a szervezet működését veszélyezteti, ezért az ÉN azt elhárítani igyekszik az elhárító mechanizmusok által. Ezek lehetnek átmenetik, vagy a személyiséget tartósan meghatározóak (lásd: fixáció). Ha  a szorongások elhatalmasodnak, megakaszthatja a személy fejlődését, és nem lép tovább, vagy csak részlegesen a következő szakaszba. Autizmus-spektrumba tartozó személyeknél a szorongással kapcsolatos problémák ismételten felbukkannak. Ezek közé tartoznak a látható ok nélküli szorongás, az általános és intenzív szorongás, gyakran a változásokkal összefüggésben, valamint bizonyos egyéb, speciálisabb szorongásos problémák: társas helyzetek, meghatározott dolgok (pl. kutyák vagy macskák) vagy tevékenységek kapcsán jelentkező szorongás. Esetenként pánikrohamok is előfordulhatnak. Olykor a szorongással kapcsolatos nehézségek egyéb problémákhoz vezetnek, úgymint önbántalmazáshoz, agresszióhoz vagy sztereotip mozgásokhoz. Vannak hatékony viselkedésterápiás kezelései a szorongásnak és a depressziónak is, de léteznek különböző gyógyszerek is (pl. enyhébb nyugtatószerek, szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók és bizonyos alfa-adeneger receptor stimulánsok. (Forrás: Fred R. Volkmar – Lisa A. Wiesner: Az AUTIZMUS kézikönyve) Lásd még: depresszió

sztereotip állandóan ismétlődő; gépies

sztereotípia merev egyforma­ság, gépies­ség; repetitív, ismét­lődő jellegű viselkedés

sztereotípiák különböző társadalmi cso­portokra vonatkozó megállapítások, amelyek egy-egy csoport vo­natkozásában nagyfokú közmegegyezésen alapulnak, és időben meg­lehető­sen szívósan fennállnak

szubkortikális agykéreg alatti; agykéreg alatti rétegekben lezajló működés

szublimáció jelentése: párolgás, egy szilárd anyag légneművé (gőzzé) válása. Egy tudattalan folyamat pszichoanalitikus elnevezése, amelyben egy szexuális impulzus vagy annak energiája úgy változtatja meg irányát, hogy egy társadalmilag elfogadott, nem szexuális jellegű cselekvéshez vezet. (Lásd még: elhárító mechanizmusok)

szubmisszív behódoló viselkedés (pszichológia), alárendelt partner (szexológia) lásd még: asszertív

szubnormális az átlagostól csak kevéssé eltérő

szupportív (angol: supporter) támogató, segítő

szurdopedagógus hallássérült gyerekekkel foglalkozó pedagógus

2014-11-06 00:00:00
Vissza