Sabin-cseppek az amerikai bakteriológusról, Albert Bruce Sabinról elnevezett, ma általánosan ajánlott, gyermekbénulás elleni kanalas oltás, amelyben legyengített élő vírusok vannak
Sacks, Oliver Wolf (1933. július 9., London), New York-ban élő brit neurológus. A neurológia és a pszichiátria professzora, több bestseller írója, melyek közül jó néhány neurológiai rendellenességektől szenvedő emberek esettanulmánya. Sacks leghíresebb könyve az Antropológus a Marson különös eseteket, sorsokat mutat be: a színvak festőét, a látását visszanyert masszőrét, a gyermekkora világát szinte fotografikusan festő naiv művészét és a valamiben kiváló autistáét.
sajátos nevelési igényű (SNI) az a gyermek vagy tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.
Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelve dokumentum, amely minden gyermek számára szükséges, irányadó nevelési, fejlesztési tartalmat ír elő a nevelés általános célkitűzéseire törekedve
Sally and Anne próba már jelképpé vált kísérlet az autista személy gondolkodásmódjának bizonyítására; ép értelmű, fogyatékos és autista gyerekeknek báboztak: Sally az üveggolyóját betette a kosarába, rácsukta a fedelét, és elment játszani; ekkor jött Anne: kivette a golyót Sally kosarából, és áttette a saját dobozkájába, arra kérdésre: „Amikor Sally visszajön, hol keresi a golyót?”, mind az ép értelmű, mind a fogyatékos gyerekeknek több mint nyolcvan százaléka jól válaszol: „A kosárban”; az autista gyerekek alig húsz százaléka felelt helyesen; lásd: Dinamikus gyermekpszichiátria 8.6.1.1 (lásd még: naív tudatelméleti sérülés ill. ToM - Theory of Mind)
savant-szindróma l. idiot savant
Schopler, Eric Dr. Phd. (1927–2006) német születésű amerikai pszichológus, az autizmus kezelésének nemzetközi úttörője, a TEACCH program létrehozója (University of North Carolina); nevéhez fűződik az autizmus kutatásának ugrásszerű fellendülése az 1960-as évektől; a „Szakemberek és szülők kiképzése autisztikus gyermekek tanítására” és az „Életmentő kézikönyv szülőknek” című könyvek szerzője; l. még TEACCH
sclerosis multiplex (SM) lásd lentebb: szklerózis multiplex
sclerosis tuberosa több szervet érintő öröklött genetikai betegség, tünetei: jóindulatú daganatos elváltozások és szövetburjánzások az agyban és a perifériás idegrendszerben, bőrelváltozások, epilepszia
scotopiás vagy szkotopikus lásd lentebb: szkotopiás
SCQ Social Communication Questionnaire; szociális kommunikációs kérdőív; 4-5 éves kortól használható rövid strukturált kérdőív
secretin lásd lentebb: szekretin
Segar, Marc (1974–1997) az „Életvezetési útmutató Asperger-szindrómában szenvedő emberek számára” című könyv szerzője, aki maga is aspergeres volt
self-koncept énkép, ahogyan az egyén saját magát másokhoz való kapcsolatában értelmezi
Sellin, Birger (1973– ) nem beszélő autista, A lélek börtöne című könyv németországi szerzője, aki csak számítógép segítségével tud kommunikálni környezetével úgy, hogy anyja mellette ül, és megtámasztja a fiú könyökét, amíg az bepötyögi gondolatait a gépbe. (l. még: FC)
sematikus vázlatos; minta szerint ábrázolt
séma vázlat; olyan szervezett struktúra, ami magában foglalja a világgal kapcsolatos tudásunkat és elvárásainkat, az új dolgokra ezen létező struktúrák segítségével emlékezünk
Seth F. Henriett érintett autista személy; az „Autizmussal önmagamba zárva” című önéletrajzi mű írója, amelyben festményeit, verseit, naplóbejegyzéseit is közreadta, és az Új Galaxis antológiában megjelent „Autizmus – Egy másik világ” sci-fi szerzője
similia similibus curentur hasonló a hasonló által gyógyíttatik – a homeopátia latin jelmondata
Sindelar Brigitte Dr. Phd. (Burgenland, 1952. január 14.) osztrák pszichológus, pszichoterapeuta, klinikus, egyetemi oktató, a bécsi Sigmund Freund Magánegyetem Gyermek- és Ifjúságpszichoterápiás részlegének vezetője. A részképességzavarok és a Rorschach-teszt specialistája. A részképességzavarok diagnosztizálásának és kezelésének módszereit ő dolgozta ki, magyar nyelven A tanulási és magatartási zavarok kognitív terápiája - A Sindelar-program címmel jelent meg Dr. Phd. Zsoldos Márta gyógypedagógus, pszichológus (ELTE) fordításában.
Sindelar teszt a tanulási zavart okozó részképességeket vizsgáló eljárás és terápiás módszer
Sindelar-program a tanulási és magatartási zavarok kognitív terápiája; Brigitte Sindelar osztrák pszichológus, pszichoterapeuta komplex fejlesztő programja
Skinner, Burrhus Frederic (1904. március 20. – 1990. augusztus 18.) amerikai pszichológus és író. Úttörő munkát végzett a kísérleti pszichológia és a behaviorizmus területén
skizofrénia tudathasadásos elmebetegség, amelyre a gondolkodás, az észlelés, az érzelmek és a viselkedés zavara a jellemző
SM sclerosis multiplex lásd: szklerózis multiplex
sMRI Strukturális MRI (Magnetic Resonance Imaging) vizsgálat, amellyel az agy felépítéséről, a struktúrák méreteiről, az egyéni különbségekről nyerhető információ. Lásd: Agyi képalkotás
SNI gyermek lásd: sajátos nevelési igényű
son-rise módszer az amerikai Kaufman házaspár által kidolgozott módszer a gyermek teljes elfogadásán alapul; a kétszemélyes helyzetben a felnőtt mindent, amit a gyermek tesz, elfogadja, nem tilt, viszont sokat dicsér, bekapcsolódik a gyerek által kezdett tevékenységekbe; kezdetben sosem a felnőtt, mindig a gyerek a kezdeményező, és ez csak hosszabb idő után változik meg (Lásd bővebben: Son-rise, ahogyan én látom)
SON teszt nonverbális intelligenciateszt
sorsesemények olyan életesemények, amelyek kívül vannak a megszokott emberi tapasztalatok körén; traumatikus helyzetek, amelyekben az egyén külső-belső biztonsága meginog és elvész, ami arra ösztönzi az egyént, hogy identitását újjászervezze
SPATS (Sense/Perception/Ability/Thinking/Systems) (érzékek, észlelések, képességek és gondolkodási rendszerek); képességmintázat; Az autisták közös érzékelés és gondolkozási rendszerrel bírnak. Bár vannak különböző változatok az érzékelésükben, ha a SPATS-ok összességét vesszük, akkor általánosságban véve az autisták nem különböznek egymástól jobban, mint a nem autisták. (Lásd: Olga Bogdashina: Valódi színek )
spektrum tartomány; színkép; választék
SRE Sexuality and Relationship Education – szexualitás és kapcsolatok oktatása
stabilizálódás valamilyen állapot állandósulása; valamilyen helyzet megszilárdulás
standard minta, alap, mérték; szabvány
standardizál szabványosít, egységesít
Stanford-Binet intelligencia skála Alfred Binet és Theodore Simon a L’Anée Psychologique című folyóiratban1905-ben publikálta először azt az általuk kidolgozott módszert a Binet-Simon Intelligence Test-et, mely szerintük alkalmas az egyének intelligencia szintjének mérésére. Az eredeti Binet-Simon skálát Lewis M. Terman, a Stanford University pszichológusa fejlesztette tovább. Az első verziót 1916-ban Stanford-Binet Intelligence Scale néven publikálták. Az iskolai tanulók „felkészültségét” mérték vele, és ez alapján csoportosították a diákokat. A Stanford–Binet teszten alacsonyabb pontszámot elért tanulók több segítséget kaptak a tanuláshoz, a magasabb pontszámot elérők kevesebbet. A tanulási gyorsaságot mérték vele, a napjainkban divatos geometriai és matematikai feladatok ezért vannak még mindig az IQ-tesztekben. Ma már az ötödik verzióját használják - Stanford-Binet Intelligence Scales, Fifth Edition (SB5) (Roid, 2003a), published in 2003 lásd: angol változatát
statikus állandó, mozdulatlan, merev
statisztika tömegesen előforduló jelenségek és folyamatok számbavételével, az így nyert adatok elemzésével foglalkozó tudományág
statisztikailag szignifikáns a kutatási eredmények jellemzője, melyeknél a pusztán véletlen előfordulásának esélye 1:20 aránynál kisebb, azaz a véletlen előfordulás valószínűsége 5%-nál alacsonyabb.
status állapot, helyzet; a testi leletek összessége
status praesens jelen állapot
Steiner, Rudolf (Murakirály/Donji Kraljevec, 1861. február 27. – Dornach, 1925. március 30.), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógia atyja, író, dramaturg, tanár, a spirituális mozgalom, az antropozófia megalkotója, emellett nagyszámú festmény, szobor, építészeti terv és vázlat maradt fenn tőle. 1894-ben megjelenik alapműve, a Die Philosophie der Freiheit (A szabadság filozófiája)
stimuláció ingernyújtás
stimulus inger; az érzékeny sejtekre (receptor vagy neuron) ható külső energia
stratégia valamilyen cél elérésére irányuló, megtervezett cselekvési rendszer
stressz a terhelés és az alkalmazkodóképesség különbsége, az embert ért külső ingerekre adott válaszreakciók; a szervezet nem specifikus válasza bármely igénybevételre; Selye János, a stressz-elmélet magyar származású megalapozója, jó (kellemes ingerek által kiváltott) és rossz (kellemetlen ingerek által kiváltott) stresszt különböztetett meg, és hétköznapi értelemben ez utóbbi jelentés erősödött meg. Selye (1983) ezt úgy fogalmazza meg, hogy: "a stressz az élet sava borsa". A rossz stressz különféle betegségek okozója lehet, pl. magas vérnyomás, depresszió stb. A lényeg, hogy a stressz olyan eseményekre utal, amelyek megítélésünk szerint veszélyeztetik fizikai és szubjektív jólétünket, és ez az egyén aktív alkalmazkodását váltja ki. Ajánlott irodalom: Selye János: Életünk és a stress (Bőebben a stresszről: A stressz - Korunk népbetegsége )
struktúra felépítés, forma, rendszer
szabályjáték a gyermek játéktevékenységének egyik fajtája, amelynek kezdete az óvodáskor; de a valódi szabályjátékok ideje a kisiskoláskor; egy csoport tagjainak az általuk kialakított szabályrendszerhez történő igazodása, meghatározott játékforma keretein belüli játék; (l. még szerepjáték)
szakértői vélemény komplex, pedagógiai, orvosi, pszichológiai vizsgálat, és az értelmi képességek vizsgálatának írásban rögzített megállapításai
scotopiás vagy szkotopikus lásd lentebb: szkotopiás
szegregáció elválasztás, elkülönítés; külön, speciális intézményben történő oktatás, nevelés
szekretin gyomor-bél rendszeri hormon; van olyan felfogás, amely szerint hatékony ellenszere az autizmusnak; 1998 óta használják terápiás készítményként, de a klinikai vizsgálatok kevés eredményről és súlyos mellékhatásokról számolnak be
szekrétum különböző feladatokat ellátó mirigyváladék
szekvenciális sorba rendezett, egymást követő
szelektáló kiválasztó
szelf-narratívum más néven: Én-történet; egyetlen életeseményhez kapcsolódó emlékek, a köréjük szőtt történet (lásd még: élettörténet-konstrukció)
személyközpontú tervezés és fejlesztés a segített, támogatott személy áll a központban. Az ő szükségleteinek, igényeinek megfelelően történik a komplex szolgáltatás kialakítása, melynek célja a folyamatos fejlődés-fejlesztés és a lehető legnagyobb önállóság elérése. Az egészségi állapotra, az értelmi, tanulási és szociális képességekre vonatkozó felmérést követően személyre szóló tervezés következik, mely az erősségekre építve halad a kitűzött cél felé. Ehhez személyre szóló kockázatkezelés is tartozik. A haladás sebessége természetesen relatív, és egyénfüggő. A személyre szóló terv elérését egy csapat segíti, de alapvetően maga a sérült az, aki a kitűzött célokat teljesíti. A szakember "csak" követ, megfigyel és ahol szükséges, ott besegít, de nem cselekszik a sérült személy helyett, nem korlátozza az egyéni kezdeményezéseket, sőt bátorítja a sérült ember autonóm gondolkodását és működését. Forrás: http://www.downalapitvany.hu/node/5
szemkontaktus a tekintetek találkozása, egymás szemébe nézés, a kommunikáció, metakommunikáció fontos, kölcsönös eleme, autista személyeknél gyakran hiányzik, vagy nem megfelelő
szenzibilitás érzékenység, érzék, fogékonyság, sérülékenység
szenzitivitás érzékenység, fogékonyság, a külvilág eseményeire fokozott figyelés
szenzomotoros integráció azoknak az információknak az összekapcsolódása, strukturálása, amelyeket az érzékszervek és a mozgásrendszer közvetítenek önmagukról és a külvilágról az idegrendszer felé
szenzomotoros mozgás és érzékszervekre egyaránt ható; a mozgató és érzékelő szervek összehangolásával kapcsolatos
szenzomotoros stimuláció az érzékszervek ingerlése
szenzomotoros szakasz Jean Piaget (1896–1980) svájci pszichológus által meghatározott kognitív fejlődés első szakasza, születéstől a második életév végéig, amelyben a gyermek az érzékletek és a motoros viselkedés közötti kapcsolatokat fedezi fel
szenzoros érzékelési, érzékszervi
szenzoros agnózia az inger értelmezésének nehézsége; egyes autisták – annak ellenére, hogy látnak – vajmi keveset értenek abból amit látnak, ha eközben éppen valami másra összpontosítanak. A szenzoros agnózia állapota miatt ők is hasonló segédeszközökre szorulnak, mint a látás- vagy halláskárosult emberek. (Lásd: Olga Bogdashina: Valódi színek )
szenzoros depriváció ha hirtelen és csaknem teljesen megvonjuk mind az öt érzékszervet érő ingert, akkor az autisztikushoz hasonló magatartás alakul ki (elzárkózás, sztereotip mozdulatok, stb.) Lásd még: ingermegvonásos kísérlet
szenzoros diszfunkció érzékelési rendellenesség, ahol mindegyik érzékszerv elszigetelten működik, és az agy képtelen elrendezni és értelmezni az ingereket (Hatch-Rasmussen 1995)
szenzoros integrációs rendellenesség az agy képtelen jelentést kapcsolni az érzésekhez, és képtelen ezeket érzékletekké, végül pedig fogalmakká rendezni (Ayres 1979)
szenzoros integrációs terápia speciálisan tervezett mozgásos feladatok, amelyek serkentik az értelmi és szociális funkciók fejlődését
szeparációs félelem elválástól való félelem; félelmi reakció; a szeretett személy elvesztése miatti félelem. Kisgyermekeknél a 6. és 8. hónap között jelentkezik. Nagyjából 2 hónap alatt a kicsi számára kitárul a világ és egyszer csak tudatára ébred, hogy anya nincs mindig ott vele. Ettől pedig megijed.
szerep valamely státuszhoz tartozó viselkedési minták, jogok és kötelezettségek együttese
szerepjáték a játéktevékenység harmadik szakasza, melynek során a gyermek eljátssza és elmélyíti a világról szerzett élményeit, tapasztalatait; autista személyek ilyen játékokban csak korlátozott mértékben tudnak részt venni; a világhálón is megjelentek a szerepjátékok, amelyekben a játékosok egy-egy kitalált szereplő bőrébe bújnak és a játékot előre meghatározott szabályok szerint játsszák; (l. még szabályjáték)
szerhasználat kémiai anyagokkal (pl. alkohollal, drogokkal) való visszaélés
szeriális észlelés az észlelt jelsort felépítő elemek sorrendiségének felismerése
szerialitás sorrendiség
szerotonin az idegsejtek által használt agyi neurotransmitterek egyike. A mentális retardációra és az autizmusra jellemző az emelkedett szerotoninszint. (Lásd ezen a honlapon: Agresszió és autizmus II.)
szigetszerű képességek egyes, szociális kapcsolatokat és kifejezett kommunikációt nem igénylő területeken, kimagasló képesség
szignifikáns jelentőséggel bíró, összefüggő adat
szimbolikus játék olyan játéktevékenység, amelynek során a gyermekek konkrét cselekvéseket, helyzeteket, gondolati tartalmakat, vagy tárgyakat jelekkel, jelzésekkel, más tárgyakkal helyettesítenek
szimptomatikus retardáció látszólagos, tüneti elmaradás a fejlődésben
szimptomatológus betegségek tünettanával foglalkozó
szinapszis(ok) azok a sejt közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át, kémiai ingerületátvivő anyagok közvetítésével (kémiai szinapszis), vagy a sejtmembránok szoros kapcsolatainál közvetlenül a két szomszédos sejt membránján átterjedő ioncsatornák közreműködésével (elektromos szinapszis). Az agyszövet képalkotó (lásd: MRI ill. PET) vizsgálatainál autizmus esetén felismerhető, hogy az agy rétegezettsége folyamatosan és nem mint normális esetben egymástól elhatároltan fut, bizonyos helyeken oda nem tartozó idegsejtek szétszóródva vannak, az idegsejtek kisebbek és szorosabban beágyazottak, a kapcsolatok un. fölöslege nincs "rendesen megmetszve", kölcsönözve a hasonlatot a kertészektől, akik a növényeknél a fölösleges hajtásokat levágják. Az agyban hasonló folyamat (pruning = metszés, megtisztítás, elhalt ágak eltávolítása) játszódik le, amely egyértelmű és rendezett összeköttetést biztosít a különböző agyterületek között. Ez a folyamat az agyban autizmus esetében szemmel láthatóan hibás, és számos agyrész egymás közötti kapcsolatának problémájához vezet. (Lásd még: Poustka, Dr. Fritz ill. Autizmus: kutatás és gyakorlat I.)
szindróma tünetegyüttes,
szinesztézia (görög) "együtt érzékelés" (pl. színes hallás) hangulati hasonlóság alapján különböző érzékelési területekről származó érzetek szerves egészben olvadnak össze. Az a képesség, hogy az egyik érzékszervet érő ingert egy másik érzékszerven keresztül észleljük. Két fajtája ismeretes: kétszenzoros szinesztézia: amikor két érzékszerv lép működésbe, és az egyiket ért inger bekapcsolja a másikat (jóllehet a másik érzékszervet nem éri közvetlen inger); többszenzoros szinesztézia: amikor kettőnél több érzékszerv kapcsolódik be. (lásd: Dása kisszótára illetve bővebben: Juhász Levente Zsolt doktori disszertációját)
szintaxis mondattan
színeskotta speciális színes kottarendszer és az ehhez tartozó hangszercsalád, melyet Heinrich Ullrich értelmi fogyatékos gyermekek oktatására fejlesztette ki azzal a céllal, hogy segítségével a középsúlyos értelmi fogyatékosok is zenekarban zenélhessenek; a kottaolvasásához elég a színek azonosításának, felismerésének képessége; (l. még Ulwila)
szklerózis multiplex krónikus, a központi idegrendszer fehérjeállományának gyulladásos betegsége, melynek következtében károsodnak az idegsejtek és az idegsejteket körülvevő, úgynevezett mielin (myelin). Döntően fiatal felnőttkorban jelentkezik, és az esetek felében a visszafordíthatatlan szövetkárosodás miatt rokkantsághoz vezet. A világon már 2,3 millióan, Magyarországon 8-10 ezren szenvednek a kórban. A testet legyengítő idegrendszeri betegség négyszer annyi nőt érint, mint férfit; a legfrissebb kutatások szerint ennek oka a két nem közötti agyi eltérés. A Washingtoni Egyetem Saint Louis-i orvosi karának tudósai több S1PR2 jelű fehérjét találtak nőstény egerek és szklerózis multiplexben elhunyt nők agyában, mint a hím egerek, illetve a betegségben elhunyt férfiak agyában. Jelenleg gyógyíthatatlan betegség: az idegek kommunikációja akadozik az ebben a kórban szenvedőknél kimerültséget és mozgáskorlátozottságot okozva. Az elektromos vezetékekhez hasonlóan az idegeknek is van szigetelése, de műanyag helyett a szervezet a mielint nevű fehérjét használja. A szklerózis multiplex és más olyan betegségek, amelyek a mielint károsítják, védtelenné teszik az idegeket, így az elektromos jelzések nehezen továbbítódnak a testben. Bővebben: http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/sclerosis_multiplex/44
szkotopiás (látás) sötétben látás (a meghatározás a görög skotos – jelentése sötétség – és -opia – jelentése látási viszonyok/körülmények – szóösszetételből származik). Szkotopiás/kus látásnak nevezzük a gyenge megvilágítás esetén működő, sötétadaptált emberi látást.
Szkotopiás Szenzitív Szindróma (SSS) olyan érzékelési zavar, amely azzal kapcsolatos, hogyan dolgozza fel az agy, amit a szem lát. Nem látási, hanem perceptuális probléma. Legfőbb ismert oka, a különböző hullámhosszúságú fények szűrésének zavara, következménye pedig, hogy a túlterhelt vizuális érzékelés rendszerint széttöredezett és a vizuális kontextus értelmezés nehézséget okoz. Ezek a problémák ragyogó vagy éles fényben, váratlan és gyors mozgások esetén súlyosbodnak. Autistáknál az SSS-re utaló tünet lehet többek között az echopraxia, extrém reakció bizonyos színekre, a rész felismerése és az egész jelentésvesztése, a nem autistákohoz képest nagyobb részlátás, sandítás, hunyorgás, kancsalítás, pislogás vagy állandó villanykapcsolgatás, stb. (Lásd bővebben: Donna Williams-Autizmus egyes szám első személyben 205- – 207. oldal.)
szociabilitás társas kapcsolatok kialakítására, fenntartására irányuló készség, igény
szociál-emocionális attitűd belső motiváció az érintettség érzésére és annak befogadására; az autista személy elfogadásának fontos szempontja
szociális facilitáció az a jelenség, amikor az együtt végzett cselekvés jelentősen megnöveli az egyén teljesítőképességét
szociális fóbia a fóbiák egy fajtája, erős félelem a társas helyzetektől és kapcsolatoktól; (l. még fóbia)
szociális foglalkoztatók a települési önkormányzatok által alapított és működtetett költségvetési szervek, amelyek a megváltozott munkaképességű egyének számára munkavégzést biztosítanak
szociális integráció az integráció egyik lehetséges formája; a sajátos nevelési igényű gyermekek csoportját tudatosan egyesítik a kortárs csoporttal a foglalkozásokon és/vagy a tanórán kívül
szociális konstruktivizmus tudományelméleti megközelítés, amely a társas viselkedést a személyes és a társas jelentésadási folyamatokon keresztül magyarázza. A megközelítés szempontjából kitüntetett szerepe van a nyelvnek. Az elmélet követői a tényekkel szemben azt vizsgálják, milyen szubjektív jelentést nyer az adott dolog a nyelven keresztül az adott társas közegben
Szociális történetek gyűjteménye hasznos eszközrendszer az autizmus terápiájában, rendkívül rugalmasan alkalmazható a szociális megértés fejlesztésére, az Autizmus Alapítvány és Kutatócsoport Módszertárában
szociális törvény 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
szocializáció az a folyamat, amelynek során az egyén elsajátítja valamely társadalmi csoport kultúráját, és képessé válik azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyek felnőtt státuszaiban várnak rá
szociálmedicina társadalomorvostan; művelői tudományos eszközökkel kutatják a betegségek társadalmi hátterét is, első egyetemi tanszékét John Ryle professzor 1943-ban Oxfordban alapította.
szociometria a közösségek tagjainak kapcsolatait vizsgálja valós helyzetben, akik a kérdésekre rokonszenvi vagy ellenszenvi választással felelnek
szokás olyan tevékenység, amely bonyolult feltételes reflexek láncolatának kiépítésén alapszik, autista, autisztikus személyeknél jellemző lehet a kialakult szokások merev rögzülése, sztereotípiává válása
szomatopedagógus mozgássérült gyerekekkel foglalkozó pedagógus
szorongás a tehetetlenség tudatával összekötött félelem érzése; el kell különítenünk a félelemtől. A félelemnek van valamilyen tárgya. A szorongás tárgynélküli, bizonytalan feszültségi állapot. Fontos szerepet játszik a vészhelyzet elhárításában és a lelkiismeret kialakulásában (lelkiismerettől való félelem). A szorongás lehet olyan nagy mértékű, amikor nem reális megoldásokat eredményez, hanem menekülést és neurotikus tüneteket. A szorongás a szervezet működését veszélyezteti, ezért az ÉN azt elhárítani igyekszik az elhárító mechanizmusok által. Ezek lehetnek átmenetik, vagy a személyiséget tartósan meghatározóak (lásd: fixáció). Ha a szorongások elhatalmasodnak, megakaszthatja a személy fejlődését, és nem lép tovább, vagy csak részlegesen a következő szakaszba. Autizmus-spektrumba tartozó személyeknél a szorongással kapcsolatos problémák ismételten felbukkannak. Ezek közé tartoznak a látható ok nélküli szorongás, az általános és intenzív szorongás, gyakran a változásokkal összefüggésben, valamint bizonyos egyéb, speciálisabb szorongásos problémák: társas helyzetek, meghatározott dolgok (pl. kutyák vagy macskák) vagy tevékenységek kapcsán jelentkező szorongás. Esetenként pánikrohamok is előfordulhatnak. Olykor a szorongással kapcsolatos nehézségek egyéb problémákhoz vezetnek, úgymint önbántalmazáshoz, agresszióhoz vagy sztereotip mozgásokhoz. Vannak hatékony viselkedésterápiás kezelései a szorongásnak és a depressziónak is, de léteznek különböző gyógyszerek is (pl. enyhébb nyugtatószerek, szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók és bizonyos alfa-adeneger receptor stimulánsok. (Forrás: Fred R. Volkmar – Lisa A. Wiesner: Az AUTIZMUS kézikönyve) Lásd még: depresszió
sztereotip állandóan ismétlődő; gépies
sztereotípia merev egyformaság, gépiesség; repetitív, ismétlődő jellegű viselkedés
sztereotípiák különböző társadalmi csoportokra vonatkozó megállapítások, amelyek egy-egy csoport vonatkozásában nagyfokú közmegegyezésen alapulnak, és időben meglehetősen szívósan fennállnak
szubkortikális agykéreg alatti; agykéreg alatti rétegekben lezajló működés
szublimáció jelentése: párolgás, egy szilárd anyag légneművé (gőzzé) válása. Egy tudattalan folyamat pszichoanalitikus elnevezése, amelyben egy szexuális impulzus vagy annak energiája úgy változtatja meg irányát, hogy egy társadalmilag elfogadott, nem szexuális jellegű cselekvéshez vezet. (Lásd még: elhárító mechanizmusok)
szubmisszív behódoló viselkedés (pszichológia), alárendelt partner (szexológia) lásd még: asszertív
szubnormális az átlagostól csak kevéssé eltérő
szupportív (angol: supporter) támogató, segítő
szurdopedagógus hallássérült gyerekekkel foglalkozó pedagógus