babzsákos foglalkozás játékos szociális-kommunikációs fejlesztő program, az Autizmus Alapítvány és Kutatócsoport módszertárában
baktérium egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmus, a föld minden élőhelyén megtalálható
Baron-Cohen, Simon a brit Cambridge University autizmussal foglalkozó kutatóközpontjának vezetője; az „Autizmus” című könyv társszerzője;
bazális stimuláció v. terápia olyan módszer értelmileg súlyosan akadályozott gyermekek és fiatalok számára, akiknek fejlődésében az elemi, a csecsemőkorra jellemző tapasztalatszerzés korlátozott (fejemelés, ülés támasz nélkül, célirányos fogás, nyelés, rágás, hangadás, a szem-kéz koordinációja); az érzékszervek strukturált ingerlésével váltunk ki válaszreakciókat; segítségével a gyermek megtanulja az ingereket feldolgozni, lehetőséget kapva ezzel a környezet felfogására
bábterápia a báb segít az autizmussal élő gyermekek kommunikációjának és szociális kapcsolatainak fejlesztésében
Bánffy Eszter (Maria, Gabriella), DDr. Ausztriában (Innsbruck) élő professzor, pszichológus, pszicho-terapeuta, az Innsbruckban működő Reha-Stätte vezetője; autista, valamint pszichotikus és érzékszervi zavarokban szenvedő gyermekek kezelésében alkalmazott komplex érzékelés- észlelésfejlesztő terápia az. u.n. Bánffy módszer kidolgozója. Magyarországon többször is járt, tartott intenzív fejlesztéseket, (1992. tavaszán), illetve előadást, az Autisták Érdekvédelmi Egyesületének meghívására 1999. április 24-én, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola Bethlen Gábor téri Dísztermében. Terápiájába valamennyi ismert érzékszervi tapasztalás kezelését beépítette, legyen az taktilis (tapintási), vizuális, akusztikus, olfaktórikus (szaglási), ízlelési vagy bármilyen más inger.
Bánffy-módszer alkalmazott komplex érzékelés-észlelésfejlesztő terápia, amely DDr. Bánffy Eszter pszichológus nevéhez fűződik. Az 1992 decemberében Budapesten alapított Flóra Alapítvány a Bánffy módszert alkalmazva működik. (Kapcsolódi cikk: A Bánffy módszer I. ill. - II.)
bázis alap; átvitt értelemben alapelv
bázisterápia gyógyszeres kezelés, amely a terápia alapja, de szükség szerint további gyógyszerekkel, kezelésekkel bővíthető program
BCA balanced chromosome abnormality kiegyensúlyozott kromoszómaeltérés, amikor is a DNS-szegmentumok egy kromoszómán belül máshová helyeződnek át, illetve bizonyos szegmentumok két kromoszóma között kicserélődnek – így végeredményben a kromoszóma mérete összességében nem változik
BCTE - Benignus centrotemporalis epilepszia - az egyébként egészséges gyermekekben előforduló leggyakoribb, jóindulatú epilepsziaforma.
BDNF brain-derived neurotropich factor egy idegi növekedési faktor, az un. agyból származó neurotróf faktor. Kulcsszerepet játszik a kritikus (születés utáni) időszakban bekövetkező agyi változások megerősítésében. Véglegesíti az érintett idegsejtek közötti kapcsolatot, bekapcsolja a nucleus basalist, valamint segít a kritikus időszak lezárásában. Elősegíti a minden egyes idegrostot körülvevő, az elektromos jelek továbbítását felgyorsító vékony, zsíros burok létrejöttét is. (Lásd még: NGF illetve Norman Doidge: A változó agy)
behaviorizmus viselkedés-lélektan; a lélektan egyik ága, amely a viselkedés és a környezet közötti összefüggést kutatja, azt, hogy az ingerek miként váltják ki a válaszokat (Lásd még: Ole Ivar Løvaas PhD)
Bender A/B próba a vizuomotoros koordináció fejlettségét vizsgáló próba beszédészlelés az a készség, amely lehetővé teszi az anyanyelv beszédhangjainak, azok kapcsolódásainak felfogását
beszédterapeuta elsősorban kommunikáció- és beszédfejlesztéssel foglalkozó szakember
Binet-teszt gyerekekre kidogozott intelligenciateszt, melyet magyar viszonyokra (is) adaptáltak. A Binet-féle skála egy tesztsorozat iskolai teljesítmény előrejelzésére; kidolgozója: Binet, Alfred (1857–1911) francia pszichológus, az intelligencia mérését elsőként ő dolgozta ki gyerekeknél
biológiailag determinált biológiailag (pl. örökletesen) meghatározott
biomedikális megközelítés a beteg/fogyatékos embert a betegségén, fogyatékosságán keresztül vizsgáló, azaz a hiányokra, csökkent képességekre, a tünetekre koncentráló tudományos megközelítés
bio-pszicho-szociális modell a beteg/fogyatékos emberre mint egészre tekintő megközelítés; a betegséget/fogyatékosságot az ember egész személyiségének figyelembe vételével, sőt ez egyén történelmi, kulturális, társadalmi környezetének összefüggéseiben vizsgálja
bipoláris zavar (bipolar disorder röv.: BD) mániás depresszió (manic depression röv.: MD), rendellenesség az agyban, amely nagy kilengéseket okoz a betegek hangulatában, energiájában és a mindennapos működésben. A betegség megromlott emberközi kapcsolatokhoz, gyenge iskolai vagy munkahelyi teljesítményhez és öngyilkossághoz is vezethet. Jellegzetes tünetei az eufóriás fázisok (mánia - hipománia, vagy kevert fázis), amelyek mély depresszív (klinikai depresszió azaz depressziós, vagy egykedvű/levert hangulati) epizódokkal váltakoznak. Jellemző még a gyors beszéd. Emellett az emelkedett hangulat és a nagyzási hóbort gyakran azt a benyomást kelti, hogy a személy „felpörgött” állapotban van. Azt a kérdést, hogy az autizmus-spektrumba tartozó személyek hajlamosabbak-e a bipoláris zavarra az átlagnál, még nem sikerült teljes körűen eldönteni, ám a jelentős viselkedésváltozások kísérte jellegzetes hangulati ingadozások erre utalnak. Mindig fontos, hogy tág perspektívából szemléljük a dolgokat, mivel például a depresszió kezelésére alkalmazott gyógyszerek egy része a valójában bipoláris zavarral élőknél zaklatottságot válthat ki. (Forrás: Fred R. Volkmar – Lisa A. Wiesner: Az AUTIZMUS kézikönyve)
bizarr különös, furcsa, eltérő
bizarréria különös vislekedés, öntörvényűség
Bliss-nyelv augmentatív kommunikációs módszer, a nonverbális, grafikus jelképrendszert Kanadában kezdték először tanítani az agyi történések miatt beszédképtelenné váló gyerekeknél; megalkotója Charles K. Bliss (1897–1985)
BMI testtömeg-index (BMI), vagy Body Mass Index statisztikai mérő, amely összehasonlítja a személy súlyát és magasságát, mely gyermekek és felnőttek között nem azonosan számolandó. Az egészséges testsúly kiszámítására leggyakrabban használt diagnosztikai eszköz azonosítására populáción belüli, általában az egyének alultáplált, túlsúlyos vagy elhízott állapotát lehet kiszámítani. Lásd még: http://digiscience.rufftech.hu/bmi2/
BNO-kód az egészségügyben használatos, a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer rövidítése. Forrása a WHO által összeállított és gondozott ICD (International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems) – ennek magyar nyelvre lefordított és a hazai viszonyokra adaptált változata a BNO. Az ICD jelenleg érvényben lévő változata a 10. revízió – vagyis az ICD-10, erre támaszkodik a BNO is a 42/1995. (XI. 14.) NM rendeletnek megfelelően. (F84 pervasiv fejlődési zavarok; F8400 gyermekkori autismus; F841 atípusos autismus; F842 rett-syndroma; F843 egyéb gyermekkori desintegratív zavar; F844 mentális retardatióval és stereotyp mozgászavarral társuló túlzott aktivitás; F8450 Asperger-syndroma; F848 egyéb pervasiv fejlődési zavar; F849 nem meghatározott pervasiv fejlődési zavar; (Lásd részletesebben: BNO-10)
boardmaker program számítógépes kommunikációs grafikai adatbázis és szerkesztő program, a nem beszélő (autista) gyermekek augmentatív kommunikációjában használják
Bogdashina, Olga Phd. Nevét tanárként, előadóként és kutatóként is ismerik, szerteágazó munkát végez az autizmus területén. Elsősorban az autisták érzékelése és észlelése, valamint kommunikációs problémái iránt érdeklődik. Az autista gyerekeknek létrehozott első ukrajnai napközi otthon és iskola igazgatója az intézmény 1994-es alapítása óta. Az Ukrán Autista Társaság elnöke. Szerte a világon tanít és előadásokat tart, jelenleg (2008) a Birminghami Egyetem meghívott előadója. Olga autista fia 20 éves volt 2008-ban. Magyar nyelven 2008-ban megjelent könyvének címe: Valódi színek - Érzékelés és észlelés az autizmus spektrum zavarokban. (A könyv angol címe: Sensory Perceptual Issues in Autism and Asperger Syndrome Different Sensory Experiences – Different Perceptual Worlds – 2003)
További, angolul megjelent könyveinek címe:
Borderline Personality Disorder (BPD) Borderline személyiségzavar. Az érintett személy kapcsolatai nem tartósak, énképe változó, hangulata szélsőségesen ingadozó, az érzéseit/érzelmeit nem tudja az ellenőrzése alatt tartani. A BPD főként a hangulat szélsőséges ingadozásával, önkárosító tünetekkel és kínzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüttes, valamint a személyközi kapcsolatok, és az énkép/én-identitás instabilitásával jellemezhető súlyos személyiségzavar, mely főként a neurózisokra, és a szociális fóbiára leggyakrabban a depresszióra a mániás depresszióra, időnként pszichózisra, valamint ritkán, kisebb mértékben a pszichopátiára emlékeztető (bár mindezeknél enyhébb formában megjelenő) tünetek szélsőséges módon változékony megjelenéséből áll, mely állapotok normál állapotokkal váltakozhatnak. (Bővebben lásd: http://hu.wikipedia.org/wiki/Borderline_szem%C3%A9lyis%C3%A9gzavar ) „A BPD-s emberek általában kevéssé tudják körvonalazni saját személyiségüket. Az ilyesmi könnyen megtörténhet egy autistával is,... A BPD-ről azt is tartják, hogy az autisztikus zavarok spektrumába tartozik. (Lásd bővebben: Donna Williams-Autizmus egyes szám első személyben 258. oldal.)
Bolton, Patrick az „Autizmus” című könyv társszerzője
Boróka testvér Assisi Szent Ferenc követőiről szóló legendák között találunk történeteket egy bizonyos Boróka testvérről (angolul Brother Juniper) is, aki ártatlanul naiv volt, híjával mindenféle szociális intuíciónak vagy józan észnek (pl. levágja egy disznó lábát, hogy éhező társának csülköt főzhessen), magatartása autisztikus (aspergeri) vonásokra utal
Brain Activity Map – BAM Agyi Tevékenység Térképe Az Obama-kabinet (USA) által meghirdetett projekt az agyműködés kutatására és átfogó feltérképezésére. A 2013.márciusában útjára indított projekt, ugyanazt célozza az agykutatás terén, amit a Humán Genom Projekt (1990–2003) elért a genetikában. A koordinált munkában szövetségi hivatalok, magánalapítványok, neurológiai és a nanotechnológiai kutatócsoportok vesznek részt, hogy előmozdítsák az agyi neuronok milliárdjainak, a felfogásnak, a cselekvésnek és a tudatnak a jobb megértését. A tudósok azt remélik, hogy a projekt elősegíti az Alzheimer- és a Parkinson-kórhoz hasonló betegségek jobb megértését, valamint egy sor mentális betegség gyógymódjának kidolgozását. A program egyúttal utat nyithat újabb eredmények felé a mesterséges intelligencia területén. Szakértők szerint az emberi agy feltérképezése és megértése sokkal nagyobb kihívást jelent, mint a géntérkép megalkotása.
British Journal of Learning Disabilities 1972 óta folyamatosan megjelenő szakfolyóirat; célja a tanulási problémákkal küszködő gyermekek, felnőttek életminőségének segítése