B

babzsákos foglalkozás - British Journal of Learning Disabilities

babzsákos foglalkozás játékos szociális-kommunikációs fejlesztő program, az Autizmus Alapítvány és Kutatócsoport mód­szertárában

baktérium egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmus, a föld minden élőhelyén megtalálható

Baron-Cohen, Simon a brit Cambridge University autizmussal foglalkozó kutató­köz­pontjá­nak vezetője; az „Autizmus” című könyv társszer­zője;

bazális stimuláció v. terápia olyan mód­szer értelmileg súlyo­san akadályozott gyermekek és fiata­lok számára, akik­nek fejlődé­sé­ben az elemi, a csecsemőkorra jellemző tapasz­talat­szerzés korlá­tozott (fej­emelés, ülés támasz nélkül, cél­irányos fogás, nye­lés, rágás, hangadás, a szem-kéz koordinációja); az érzék­szer­vek struktu­rált ingerlésé­vel váltunk ki válaszreakci­ókat; se­gítségével a gyermek megtanulja az ingere­ket feldolgozni, lehető­séget kapva ezzel a környezet fel­fogására

bábterápia a báb segít az autizmussal élő gyer­mekek kom­munikációjának és szociális kap­csolatainak fej­lesztésében

Bánffy Eszter (Maria, Gabriella), DDr. Ausztriában (Innsbruck) élő professzor, pszichológus, pszicho-terapeuta, az Innsbruckban működő Reha-Stätte vezetője; autista, valamint pszichotikus és érzékszervi zavarokban szenvedő gyermekek kezelésében alkalmazott komplex érzékelés- észlelésfejlesztő terápia az. u.n. Bánffy módszer kidolgozója. Magyarországon többször is járt, tartott intenzív fejlesztéseket, (1992. tavaszán), illetve előadást, az Autisták Érdekvédelmi Egyesületének meghívására 1999. április 24-én, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola Bethlen Gábor téri Dísztermében. Terápiájába valamennyi ismert érzékszervi tapasztalás kezelését beépítette, legyen az taktilis (tapintási), vizuális, akusztikus, olfaktórikus (szaglási), ízlelési vagy bármilyen más inger.

Bánffy-módszer alkalmazott komplex ér­zéke­lés-észlelés­fej­lesztő terápia, amely DDr. Bánffy Eszter pszichológus nevéhez fűződik. Az 1992 decemberében Budapesten alapított Flóra Alapítvány a Bánffy módszert alkalmazva működik. (Kapcsolódi cikk: A Bánffy módszer I. ill. - II.)

bázis alap; átvitt értelemben alapelv

bázisterápia gyógyszeres kezelés, amely a terápia alapja, de szükség szerint további gyógyszerekkel, kezelésekkel bővít­hető program

BCA balanced chromosome abnormality kiegyensúlyozott kromoszómaeltérés, amikor is a DNS-szegmentumok egy kromoszómán belül máshová helyeződnek át, illetve bizonyos szegmentumok két kromoszóma között kicserélődnek – így végeredményben a kromoszóma mérete összességében nem változik

BCTE - Benignus centrotemporalis epilepszia - az egyébként egészséges gyermekekben előforduló leggyakoribb, jóindulatú epilepsziaforma.

BDNF brain-derived neurotropich factor egy idegi növekedési faktor, az un. agyból származó neurotróf faktor. Kulcsszerepet játszik a kritikus (születés utáni) időszakban bekövetkező agyi változások megerősítésében. Véglegesíti az érintett idegsejtek közötti kapcsolatot, bekapcsolja a nucleus basalist, valamint segít a kritikus időszak lezárásában. Elősegíti a minden egyes idegrostot körülvevő, az elektromos jelek továbbítását felgyorsító vékony, zsíros burok létrejöttét is. (Lásd még: NGF illetve Norman Doidge: A változó agy)

behaviorizmus viselkedés-lélektan; a lélek­tan egyik ága, amely a viselkedés és a környezet közötti összefüggést kutatja, azt, hogy az ingerek miként váltják ki a vála­szokat (Lásd még: Ole Ivar Løvaas PhD)

Bender A/B próba a vizuomotoros koor­dináció fejlett­ségét vizsgáló próba beszédészlelés az a készség, amely lehe­tővé teszi az anya­nyelv beszédhangjainak, azok kapcso­lódá­sainak felfogását

beszédterapeuta elsősorban kommuniká­ció- és beszédfej­lesztéssel foglalkozó szak­ember

Binet-teszt gyerekekre kidogozott intelligenciateszt, melyet magyar viszonyokra (is) adaptáltak. A Binet-féle skála egy tesztsorozat is­kolai telje­sítmény előrejelzé­sére; kidolgozója: Binet, Alfred (1857–1911) francia pszichológus, az intelligencia mérését elsőként ő dolgozta ki gyerekeknél

biológiailag determinált bio­lógi­ailag (pl. örökletesen) meg­határo­zott

biomedikális megközelítés a beteg/fogyatékos embert a betegségén, fogyatékosságán keresztül vizsgáló, azaz a hiányokra, csökkent képességekre, a tünetekre koncentráló tudományos megközelítés

bio-pszicho-szociális modell a beteg/fogyatékos emberre mint egészre tekintő megközelítés; a betegséget/fogyatékosságot az ember egész személyiségének figyelembe vételével, sőt ez egyén történelmi, kulturális, társadalmi környezetének összefüggéseiben vizsgálja

bipoláris zavar (bipolar disorder röv.: BD) mániás depresszió (manic depression röv.: MD), rendelle­nesség az agyban, amely nagy kilengéseket okoz a betegek hangulatá­ban, energiájában és a mindennapos műkö­désben. A betegség megromlott emberközi kap­csolatokhoz, gyenge iskolai vagy munka­helyi teljesít­ményhez és öngyilkossághoz is ve­zethet. Jellegzetes tünetei az eufóriás fázisok (mánia - hipománia, vagy kevert fázis), amelyek mély depresszív (klinikai depresszió azaz depressziós, vagy egykedvű/levert hangulati) epizódokkal váltakoznak. Jellemző még a gyors beszéd. Emellett az emelkedett hangulat és a nagyzási hóbort gyakran azt a benyomást kelti, hogy a személy „felpörgött” állapotban van. Azt a kérdést, hogy az autizmus-spektrumba tartozó személyek hajlamosabbak-e a bipoláris zavarra az átlagnál, még nem sikerült teljes körűen eldönteni, ám a jelentős viselkedésváltozások kísérte jellegzetes hangulati ingadozások erre utalnak. Mindig fontos, hogy tág perspektívából szemléljük a dolgokat, mivel például a depresszió kezelésére alkalmazott gyógyszerek egy része a valójában bipoláris zavarral élőknél zaklatottságot válthat ki. (Forrás: Fred R. Volkmar – Lisa A. Wiesner: Az AUTIZMUS kézikönyve)

bizarr különös, furcsa, eltérő

bizarréria különös vislekedés, öntörvényűség

Bliss-nyelv augmentatív kommunikációs módszer, a nonverbális, grafikus jel­képrendszert Kanadában kezdték először tanítani az agyi történések miatt beszédképtelenné váló gyerekeknél; megalkotója Charles K. Bliss (1897–1985)

BMI testtömeg-index (BMI), vagy Body Mass Index  statisztikai mérő, amely összehasonlítja a személy súlyát és magasságát, mely gyermekek és felnőttek között nem azonosan számolandó. Az egészséges testsúly kiszámítására leggyakrabban használt diagnosztikai eszköz azonosítására populáción belüli, általában  az egyének  alultáplált, túlsúlyos vagy elhízott állapotát lehet kiszámítani. Lásd még: http://digiscience.rufftech.hu/bmi2/

BNO-kód az egészségügyben hasz­nálatos, a betegsé­gek nemzet­közi osztályozására szol­gáló kód­rend­szer rövidí­tése. Forrása a WHO által összeállított és gondozott ICD (International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems) – ennek magyar nyelvre lefordított és a hazai viszonyokra adaptált változata a BNO. Az ICD jelenleg érvényben lévő változata a 10. revízió – vagyis az ICD-10, erre támaszkodik a BNO is a 42/1995. (XI. 14.) NM rendeletnek megfelelően. (F84 pervasiv fejlődési zavarok; F8400 gyer­mekkori autismus; F841 atípusos autismus; F842 rett-syndroma; F843 egyéb gyer­mekkori desintegratív zavar; F844 mentális retardatióval és stereotyp mozgásza­varral tár­suló túlzott aktivitás; F8450 Asperger-syndroma; F848 egyéb pervasiv fejlődési zavar; F849 nem meg­határozott pervasiv fejlődési za­var; (Lásd részletesebben: BNO-10)

boardmaker program számítógépes kommunikációs gra­fikai adatbá­zis és szerkesztő program, a nem beszélő (autista) gyermekek augmentatív kommunikációjában használják

Bogdashina, Olga Phd. Nevét tanárként, előadóként és kutatóként is ismerik, szerteágazó munkát végez az autizmus területén. Elsősorban az autisták érzékelése és észlelése, valamint kommunikációs problémái iránt érdeklődik. Az autista gyerekeknek létrehozott első ukrajnai napközi otthon és iskola igazgatója az intézmény 1994-es alapítása óta. Az Ukrán Autista Társaság elnöke. Szerte a világon tanít és előadásokat tart, jelenleg (2008) a Birminghami Egyetem meghívott előadója. Olga autista fia 20 éves volt 2008-ban. Magyar nyelven 2008-ban megjelent könyvének címe: Valódi színek - Érzékelés és észlelés az autizmus spektrum zavarokban. (A könyv angol címe: Sensory Perceptual Issues in Autism and Asperger Syndrome Different Sensory Experiences – Different Perceptual Worlds – 2003)

További, angolul megjelent könyveinek címe:

• Communication Issues in Autism and Asperger Syndrome Do we speak the same language? – 2004
• Theory of Mind and the Triad of Perspectives on Autism and Asperger Syndrome A View from the Bridge - 2005
• Autism and the Edges of the Known World (Theo Peeters társszerzőjeként)

Borderline Personality Disorder (BPD) Borderline személyiségzavar. Az érintett személy kapcsolatai nem tartósak, énképe változó, hangulata szélsőségesen ingadozó, az érzéseit/érzelmeit nem tudja az ellenőr­zése alatt tartani. A BPD főként a hangulat szélsőséges ingadozásával, önkárosító tünetekkel és kínzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüttes, valamint a személyközi kapcsolatok, és az énkép/én-identitás instabilitásával jellemezhető súlyos személyiségzavar, mely főként a neurózisokra, és a szociális fóbiára leggyakrabban a depresszióra a mániás depresszióra, időnként pszichózisra, valamint ritkán, kisebb mértékben a pszichopátiára emlékeztető (bár mindezeknél enyhébb formában megjelenő) tünetek szélsőséges módon változékony megjelenéséből áll, mely állapotok normál állapotokkal váltakozhatnak. (Bővebben lásd: http://hu.wikipedia.org/wiki/Borderline_szem%C3%A9lyis%C3%A9gzavar ) „A BPD-s emberek általában kevéssé tudják körvonalazni saját személyiségüket. Az ilyesmi könnyen megtörténhet egy autistával is,... A BPD-ről azt is tartják, hogy az autisztikus zavarok spektrumába tartozik. (Lásd bővebben: Donna Williams-Autizmus egyes szám első személyben 258. oldal.)

Bolton, Patrick az „Autizmus” című könyv társ­szerzője

Boróka testvér Assisi Szent Ferenc követőiről szóló legendák között találunk történeteket egy bizonyos Boróka testvérről (angolul Brother Juniper) is, aki ártatlanul naiv volt, híjával mindenféle szociális intuíciónak vagy józan észnek (pl. levágja egy disznó lábát, hogy éhező társának csülköt főzhessen), magatartása autisztikus (aspergeri) vonásokra utal

Brain Activity Map – BAM Agyi Tevékenység Térképe Az Obama-kabinet (USA) által meghirdetett projekt az agyműködés kutatására és átfogó feltérképezésére. A 2013.márciusában útjára indított projekt, ugyanazt célozza az agykutatás terén, amit a Humán Genom Projekt (1990–2003) elért a genetikában. A koordinált munkában szövetségi hivatalok, magánalapítványok, neurológiai és a nanotechnológiai kutatócsoportok vesznek részt, hogy előmozdítsák az agyi neuronok milliárdjainak, a felfogásnak, a cselekvésnek és a tudatnak a jobb megértését. A tudósok azt remélik, hogy a projekt elősegíti az Alzheimer- és a Parkinson-kórhoz hasonló betegségek jobb megértését, valamint egy sor mentális betegség gyógymódjának kidolgozását. A program egyúttal utat nyithat újabb eredmények felé a mesterséges intelligencia területén. Szakértők szerint az emberi agy feltérképezése és megértése sokkal nagyobb kihívást jelent, mint a géntérkép megalkotása.

British Journal of Learning Disabilities 1972 óta folyamatosan megje­lenő szakfolyóirat; célja a ta­nulási problé­mák­kal küszködő gyerme­kek, felnőttek élet­minőségé­nek segítése