AUTIZMUSSAL ÉLŐK SPECIÁLIS ELLÁTÁSA - Irodalomjegyzék

Cziegelmajer Gizella AUTIZMUSSAL ÉLŐK SPECIÁLIS ELLÁTÁSA című szakdolgozatához felhasznált anyagok felsorolása:

IRODALOMJEGYZÉK

Folyóirat cikkek

Törvények, jogszabályok

Internetes oldalak

A GF/CF diétáról

A számos autizmust magyarázó teória közül az egyik az un. lyukas bél, opioid teória. Az elmélet szerint az egészséges emésztőrendszerben a liszt és tej-fehérjék peptidekre törnek majd aminosavakra. Ezek a kis részek szívódnak fel a bélben és lépnek be a véráramba, de mivel az autista gyermekeknek az elmélet szerint lyukas belük van és nem metabolizálják ezeket a fehérjéket teljesen, ezek a fehérjék a lyukakon keresztül a véráramba majd az agyba jutnak, ahol úgy viselkednek mint az opiátok, autizmus szimptómákat hozva létre.

(Fogarasi Judit fordításai)

Autizmus: kutatás és gyakorlat I.*

2005 novemberében, a bécsi Rainman's Home rendkívül nagysikerű Autizmus Fórumot rendezett. Dr. Fritz Poustka egyetemi professzor, a Frankfurti Goethe Egyetem Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai és Pszichoterápiai Klinika igazgatója bevezetőjében elmondta: Fontosak és ígéretesek az autizmus okait biológiai kutatásokkal feltáró erőfeszítések, azonban mértéktartásra intette mindazokat, akik gyors eredményekben reménykednek. "Egyelőre csak egy általunk lerántani kívánt lepel csücskét tartjuk a kezünkben." Előadásának szerkesztett változatát tesszük közzé az alábbiakban.

Megjelent az Esőember 2006. - X. évfolyam, 1. számában

Autizmus: kutatás és gyakorlat II.*

A szociális agy

(A bécsi Rainman ' s Home Autizmus Fórumán 2005. novemberében elhangzott, Dr. Fritz Poustka egyetemi professzor, a Frankfurti Goethe Egyetem Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai és Pszichoterápiai Klinika igazgatója előadásának II. része. Az előadás szerkesztett változatának első részét lásd: Autizmus: kutatás és gyakorlat I.)

Megjelent az Esőember 2006. - X. évfolyam, 2. számában

Autizmus: kutatás és gyakorlat III.*

A viselkedésgenetikától a terápiáig

Dr. Fritz Poustka egyetemi professzor, a Frankfurti Goethe Egyetem Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai és Pszichoterápiai Klinika igazgatójának a bécsi Rainman's Home Autizmus Fórumán 2005. novemberében elhangzott előadásának harmadik része. Az előző részek: Autizmus: kutatás és gyakorlat I. illetve A szociális agy )

Megjelent az Esőember 2006. - X. évfolyam, 3. számában

Autizmus: kutatás és gyakorlat IV.*

A frankfurti csoportterápia (FEFA) tapasztalatai autisztikus zavarok csökkentésére

A bécsi Rainman's Home Autizmus Fórumán Dr. Fritz Poustka egyetemi professzor, a Frankfurti Goethe Egyetem Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai és Pszichoterápiai Klinika igazgatója is előadást tartott. A 2005. novemberében elhangzott előadás szerkesztett változatának befejező részét olvashatják az alábbiakban.

A sorozat első része: Autizmus: kutatás és gyakorlat I.

A sorozat második része: A szociális agy

A sorozat előző, harmadik része: A viselkedésgenetikától a terápiáig

Megjelent az Esőember 2006. - X. évfolyam, 4. számában

Alternatív terápiák kritikus szemmel*

A Rainman's Home 2. Autismusforumán Therapie, Behandlung, Intervention (Terápia, kezelés, beavatkozás) alcímmel 2007. október 12-én Bécsben elhangzott előadás összefoglalása.

(Megjelent az Esőember 2008. - XII. évfolyam, 1. számában)

Az alternatív módszerek értékelése*

A cikk a Rainman's Home 2. Autismusforumán Therapie, Behandlung, Intervention (Terápia, kezelés, beavatkozás) alcímmel 2007. október 12-én Bécsben elhangzott előadás összefoglalása, melyet dr. Waldemar von Suchodoletz tartott. (Az előadás első része: Alternatív terápiák kritikus szemmel)

Megjelent az Esőember 2008. - XII. évfolyam 2. számában

Az autizmus 60 éve*

Michael Rutter¹, a Londoni Fejlődéspszichológiai Kutató Központ kiemelkedő tudású professzora, a gyermekpszichiátria atyja, több mint 30 éve foglalkozik az autizmus kutatásával. Áttekintő tanulmányában végigköveti, hogy hogyan alakult és változott a szakemberek gondolkodása az autizmussal kapcsolatban az állapot első leírását követő, közel 60 év alatt. Mit gondoltak az állapot lényegének, hogyan változtak a diagnózis kritériumai, mit gondoltak az autizmus okáról kezelési lehetőségeiről, és hol tartunk ma ezekben a kérdésekben?

Megjelent az Esőember 2001. V. évfolyam 1. számában

Mire hat a második agy?

A feji központ nem irányítja a bélben lévőt, csak kommunikál vele

Második agyunk ugyanolyan, mint a koponyánkban elhelyezkedő első: emlékezik, tanul, irányítja a viselkedést; idegsejtek hálózata alkotja, amelyben a kommunikáció többtucatnyi fajta ingerületátvivő molekula révén történik. Mivel ezek az ingerületátvivők ugyanazok, mint a feji agy esetén, a termelésüket módosító szerek mindkét agy működését alapvetően befolyásolják. Sőt manapság az is felvetődött, hogy a hangulatot, az érzelmi és kedélyállapotot megváltoztató szerek valójában ezen a másik agyon fejtik ki a hatásukat.