BNO-10 (1995) - B.N.O. (betegségek nemzetközi osztályozása) kódokhoz tartózó szöveges szakmai anyag
Készült az Autisták Érdekvédelmi Egyesülete nevében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. Törvény módosításához készített szakmai tervezethez, az Oktatási Minisztérium Tanügyigazgatási Főosztályához 2003-ban megküldött tanulmány alapján.
A D.S.M. (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) kódokhoz tartózó szöveges szakmai anyag
Készült az Autisták Érdekvédelmi Egyesülete nevében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. Törvény módosításához készített szakmai tervezethez, az Oktatási Minisztérium Tanügyigazgatási Főosztályához 2003-ban megküldött tanulmány alapján.
Szülőtársunkkal, Páll Anitával úgy 2007. táján találkoztam először, persze csak virtuálisan. Jómagam az – akkor még – Autisták Érdekvédelmi Egyesülete honlapja Fórum rovatának moderátora, adminisztrátoraként tevékenykedtem. Hamarosan e-mail levelezés alakult ki kettőnk között, aminek köszönhetően az a megtiszteltetés ért, hogy 2008. novemberében segíthettem első házi dolgozatának (Tanulás és kutatás módszertan 1/2 ill. 2/2 ) elkészítésében. Anita akkor a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Kereskedelem- Marketing I. évfolyamának hallgatója volt, és nagy akarattal, de olykor mégis kétségekkel telve készült a vizsgáira. A Fórumra küldött hozzászólásiból és hozzám írt leveleiből ítélve biztos voltam benne, hogy – a sok elbizonytalanodást követően, nagy áldozatok árán is, de – megszerzi az általa annyira óhajtott diplomát.
És láss csodát!
2010. decemberében alábbi sorok érkeztek többek között hozzám is:
Ahogy telnek az évek és rakódnak az autista kisemberekre a számukra gyakran feldolgozhatatlan élmények, egyre inkább körülbástyázzák magukat rituáléikkal, ragaszkodnak számukra biztonságot jelentő tárgyakhoz, hozzájuk megértéssel viszonyuló, őket elfogadó emberekhez, és – ha sikerélményük volt - akár intézményekhez is. Nem értik a mi világunkat, ezért kialakítják a sajátjukat. Egy saját világot, bármi áron.
(Az itt látható bevezető kép Ghyczy Dénes: From Inside című munkája)
Nóra nyolcadikos korára teljesen önállóan közlekedett. Ez a jó szokása, önálló biztonságos közlekedése egész szakiskolás korában megmaradt, csak munkavállalása első évében változott. (Észrevette, hogy kinevetik, kezdte megérezni, hogy ő „más”.)
A fent említett korrepetitorokon kívül két területen szerettük volna még Nóra fejlődését biztosítani: nyelv- és zenetanulás. Bár az általános iskolában egy nyelv felvétele kötelező lette volna, de a választás – megfelelő szaktanár hiányában – igencsak korlátozott volt.
A fentebb említett korrepetitorok közül az egyik, talán a legcsodálatosabb a 80 éves gyémántdiplomás tanítónő, Ilonka néni volt. A „mit szólnának a többiek” érvre ezt mondta:
Idézet egy édesanyától
"Hazánkban hozzávetőlegesen 60 ezer autista gyermek és felnőtt él. Nagyjából 60 ezer anyuka, ugyanennyi apuka, és számosíthatatlan testvér, nagymama, nagypapa, unokatestvér, rokon, ismerős egészen közelről szembesül azzal a problémával, hogy a nem közveszélyes, nem fertőző a szerettük, nem kell az óvodákban, nem kell az iskolákban, nem kell a munkahelyeken, nem kell sehol.”
Ez is - mint az autizmussal kapcsolatban a legtöbb dolog - változó, és azt hiszem elsősorban nevelési probléma, ha nem működik az elfogadás. Meg nehéz is lehet, ha a testvérrel nem lehet úgy játszani, ahogy szeretnének. De a mai világ külső erőinek óriási kényszerítő ereje is. a megfelelés bizonyos (hiú) elvárásoknak, könnyen eltéríthetik, főleg a serdülőkorúakat a családtól, pláne, ha a tesóval nem lehet büszkélkedni a barátok előtt. De ismerek olyan autista fiatalt, akit két lánytestvére pátyolgat, semmi gond. És ismerek több autista tinédzsert, ahol szintén jól megvannak a testvérek, tolerálják. Ezek a családok mind hívők. Vannak bizonyára negatív esetek is, ezekről nem igen hallottam. A Kapocs kiadónál kapható az Autista a testvérem c. füzet. (Autizmus Alapítvány, Budapest, Delej utca 24.)
Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Bár a rendellenesség eredete ismeretlen, a genetikai tényezők fontosnak tűnnek. Okait jelenleg is kutatják.