lepjunk.hu

Bátor emberek

"Minden gyerek egyedi, és mint ilyen, joga van elvárni személyisége tiszteletben tartását, szüksége van arra, hogy a saját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen, joga, hogy ne legyen mindig tiszta és tökéletes, joga van hibázni, szüksége van a feltalálásra, alkotásra, szüksége van esztétikai érzelmekre, joga van bármiféle tudás megszerzésére"

Celestin Freinet1

Megjelent az Esőember 2001. - V. évfolyam, 3. számában


2010-03-07 00:00:00
tovább

És most kihez megyünk majd, ha baj van?

Lányomnak - akit 1985-ben diagnosztizált dr. Gerő Zsuzsa -, neki, nekünk csak Zsuzsa néni - el kellett mondanom a rossz hírt.

Megjelent az Esőember 1999. - III. évfolyam, 2. számában


2010-03-03 00:00:00
tovább

Emlékezés Gerő Zsuzsára

Erzsébet híd, Soroksári út, Thaly Kálmán utca, majd a lámpánál át az Üllői úton és jobbra be a Bókay János utcába. Télen hóban, vagy amikor éppen elromlott az autó, metróval a Klinikák megállóig, aztán balra, majd megint balra az Apáthy utcába, végül néhány titokzatos pinceablak mellett elhaladva jobbra, és megérkeztünk. Semmelweis Orvostvdományi Egyetem l. sz Gyermekklinika Pszichológiai Osztály, Bókay János utca 54.

Megjelent az Esőember 1999. - III. évfolyam, 2. számában


2010-03-03 00:00:00
tovább

Ha jó fejjel találkozol, fantasztikus dolgokat lehet csinálni

Bánki Roziáliával személyesen sosem találkoztam. Én csak láttam a Nappali álmodozók című filmjét, s úgy gondoltam, megkérdezem, hol tart a még dobozban lévő 53 órányi anyag feldolgozásában. Kecskeméten, a lakásán hívtam fel.

Megjelent az Esőember 1999. - III. évfolyam, 4. számában


2010-03-03 00:00:00
tovább

Szülőszemmel egy óvodásról

A Fővárosi Pedagógiai Intézetben 2001. október 4-én elhangzott előadás összefoglalója, az autista gyermekek óvodai integrációjáról.

Megjelent az Esőember 2001. - V. évfolyam, 4. számában


2010-03-03 00:00:00
tovább

Töprengés a felelősségről

A gyógyászat területén az elmúlt 25 év során, hála a kutatásoknak és a véletlennek, újra és újra adódnak új gyógymódok, amelyek azzal kecsegtetnek, hogy az autizmus tüneteit enyhítik. Gondoljunk csak például a fenfluraminra1, a B-vitamin és a magnézium kezelésre, a nalaxonra2, a különböző diétákra, a szekretinre stb.

Megjelent az Esőember 2000. - IV. évfolyam, 1. számában


2010-03-02 00:00:00
tovább

Autisták mosolya II.

Ezúttal két történet R. Wayne Gilpin: Laughing & Loving with Autism1 könyvéből amelyet E. Kinsky közölt az osztrák AUTISTENHILFE című lap 1999. szeptemberi számában.

Az alábbi fordítás megjelent az Esőember 2000. - IV. évfolyam, 4. számában


2010-02-28 00:00:00
tovább

Félelemkiírtó terápián voltam

Júniusban Franciaországba utaztunk, ahol a 11 éves autista kisfiam, Peti részt vett az Auricula hallásterápia első, kétszer ötnapos kezelésén. A következő, szintén tíznapos hallástréningre szeptember végén kerül sor. A terápia minden kiadását, valamint minden gyerek kint tartózkodási költségeinek jelentős részét egy magánszemély, Martin Moser fedezte. Neki köszönhetjük, hogy módunk volt és lesz részt venni a programban.

Megjelent az Esőember 1999. - III. évfolyam, 3. számában


2010-02-28 00:00:00
tovább

Messzire bírsz nyúlni belém

Peti fiam nem beszélő tízéves autista kisfiú. Mivel ötéves kora körül sem mutatott még semmiféle hajlandóságot a beszédre, megpróbáltuk megtanítani írni. Két év alatt megtanulta leírni az összes nyomtatott nagybetűt, lemásolt szinte bármilyen hosszú szót. Egyszer-egyszer hajlandó volt tárgyat, illetve képet a szóképével egyeztetni. Ezen a ponton megrekedtünk a tanulásban, és képtelenek voltunk továbblépni. Ugyanakkor megfigyeltem, hogy könyvek nézegetésekor sokkal könnyebben válaszol kérdésekre rámutatással akkor, ha fogom a karját.

Megjelent az Esőember 1999. - III. évfolyam, 2. számában


2010-02-28 00:00:00
tovább

Esély az érzékek normalizálására

Az autisztikus emberek a vizuális, taktilis vagy audítiv (tapintást vagy hallást érintő) ingerekre túlzott érzékenységgel vagy érzéketlenül reagálnak. A hallászavar testi fájdalmat is jelenthet. "Egész életemben próbáltam a hangokat és zajokat - mint ahogyan a szavakat értelmük szerint felfogni. Ma már csak egyet tudok: Mindentől félek, ami a fülemet érinti. Egyértelműen nem tudom a zajokat rendszerezni, annál kevésbé megérteni. Csak felizgatnak, úgy, hogy befogom a fülem, hogy ne halljak: összevissza beszélnek, embertömeg, hangos autók, vonatok, ajtócsapódás, elektromos készülékek, sztiropor- vagy filctollak csikorgása, tűzoltóautók..., minden felizgat. Az igazság: dühös és kétségbeesett vagyok." Simon P. (a nevet megváltoztattuk) nincs ezzel egyedül. Vajon miért működik az ő érzékelésének világa egészen másként, mint a "normális" észlelésnél? Mit tehet ellene?

Megjelent az Esőember 1999. - III. évfolyam, 3. számában


2010-02-28 00:00:00
tovább
Bejelentkezés
 

Keresés